g 5 i a
A fordítással is úgy van, mint az egészséggel: könnyebb hibáit észrevenni mint kitűnőségét, s a legjobb fordítás bizonnyal az, melyre legkevesebb figyelem esik. Ezért hálátlan mesterség a fordítás. – Babits Mihály
Az ismert szöveg új varázst kap: mintha most olvasnám először, amint anyanyelvemen keresztül olvasom. S azokra gondolok, akik csakugyan így, magyarul fogják olvasni először... Milyen élmény lehet, semmi máshoz nem mérhető, különös élmény! – Babits Mihály
Mert ha igaz is, hogy a fordítás mindig sok mindent kényszerül elejteni... Akkor is, nem ad-e legalább valami másnemű kárpótlást az anyanyelv sajátos közvetlensége, aminek hatását soha semmiféle más nyelven meg nem kaphatod? – Babits Mihály
[A magyar,] ha fordít, csak a maga számára fordít, önnön gyönyörűségére és szellemi gazdagodására. – Babits Mihály
A műfordítás elválaszthatatlan a nemzeti irodalomtól. Mint más nyelvre továbbfordíthatatlan szellemi termék, a fordítás a legnemzetibb műalkotás. Babits Mihály úgy mondta: a legmenthetetlenebbül magyar. – Géher István
A műfordítás időigényes, s noha ars longa, mindazonáltal vita brevis. – Géher István
De gondoljunk csak bele: visszaadni valamit, ami megvan, illetve létrehozni valamit, ami nincs és nem lehet (a magyar nyelvű világirodalmat) – eredendően abszurd vállalkozás. – Géher István
A műfordító úgy produkálja magát, hogy reprodukál; tehetsége úgy jelentkezik, hogy eltűnik. – Géher István
A fordító csak úgy tehet eleget a hűség követelményének, ha megtalálja a módját, ahogy megszegheti… – Géher István
Amire elsősorban szüksége van tehát: az ösztönös és pallérozott magyar nyelvtudás, az otthonos és tevékeny tájékozódás a régi és újabb magyar irodalom teljes területén. Szükséges továbbá a könnyed és árnyalt kifejezőkészség, amihez hasznosan társulhat a fogalmazási (versfordító esetében verselési) rutin. – Géher István
A műfordítói szakértelmet a közhiedelem tévesen azonosítja a „perfekt” nyelvtudással. Az igazság ezzel szemben, hogy a) a nagy fordítók nemegyszer gyatrán vagy épp sehogy se beszélik a nyelveket, amelyekből remekműveket ültetnek át; b) a nyelvtudás önmagában még szakszövegfordításhoz sem elegendő. – Géher István
Hogy kicsoda a műfordító? [...] ha szakértelmét vesszük alapul, mesterember; ha tehetségét, művész. Mindkét adottság alapkritérium… – Géher István
A két határtalanság – ti. a költő határtalansága és a fordító határtalansága – között a különbség nyilvánvaló. De ez a különbség nem olyan jellegű, hogy a fordítást eltaszítaná az alkotó művészetek kategóriájától. – Kardos László
Hogy a műfordítás mily mélyen rokon az alkotó művészetekkel, érezteti az is, hogy minden, amit ennek a művészeti ágnak az elméletéről mondunk-mondhatunk, csak óvásokkal körülvéve tetszik érvényesnek. – Kardos László
Mikor a műfordító a tónusok árnyalataiért vagy az anapesztusok friss iramáért tusakodik, rokon módon munkálja az eszmei mag kibontását és az érzelmi lengések rajzát is, mint a metaforákért vagy rejtelmes zengésekért vívó poéta. – Kardos László
...megteremtéséhez az eredeti költő erőivel rokon erők szükségeltetnek, ha ugyan – ideális igényképpen – nem azonos erők. – Kardos László
A műfordítás ott kezdődik, ahol a szótár, a grammatika, a nyelvi konvenció mintegy föladja irányító szerepét, s szóhoz jut a válogatás és árnyalás, a stiláris ízeket és zenei effektusokat latoló nyelvi fantázia, a művészi alkotó erő egyik összetevője, változata. – Kardos László
Az igazi fordítás telitalálat kíván lenni, nem több és nem kevesebb az originálisnál. Igazi telitalálat azonban rendkívül ritka, ha ugyan egyáltalán van. – Kardos László
Alázat és fölény keveredésének aránya nem független az eredeti szöveg rangjától, tekintélyétől. Mikor Babits Wilde-ot fordította, hozzáállásában több volt a fölény, mint az alázat – mikor Szophoklészt vagy Goethét szólaltatta meg magyarul, alázata volt súlyosabb fölényénél. – Kardos László
Mindehhez szüntelen résenállás, az intellektus éber kontrollja, a zenei és nyelvi fantázia állandó rugalmassága és ihletettsége kell. – Kardos László
A műfordítás folyamata örökös harc, örökös alku. Örökös harc az eredeti szöveg mentül teljesebb elbirtoklásáért, örökös alku azért, hogy mentül kevesebbet áldozzon fel a fordító az eredetiből. – Kardos László
A szöveg zenei hitelét csak magamból, a magam reflexeivel, a magam véréből adhatom meg. Ezért is mondom újra s újra, hogy a fordítás végső soron vérátömlesztés. – Németh László
A különbség abban van, hogy a vers az egyszer meglelt, verssorrá rögzött építést ismétli, a próza viszont semmitől sem irtózik úgy, mint az efféle ismétléstől; ő minden mondatát másképpen építi. Épp ezért a versnek nagyobb a zenei fegyelme; a jó prózának a leleménye. – Németh László
Minden vad közt a próza prozódiája állítja a legnehezebb vadászfeladat elé az ösztönösség erdejébe tévedt rációt. – Németh László
[A magyar nyelv] olyan tehát, mint alföldi tájaink (egy-egy Tornyai-képen): kopárnak kopár, de a szépség meggyőzőbben virágzik ki rajta; lapos, de végtelen egébe ölyvek és sasok röpte s emelkedése fér s enyészik el. – Németh László
[A magyar nyelv] szereti a rövid mondatot (a kanti analitikus ítéleteket), s van benne bizonyos irtózás a fölös kötőszótól, ugyanakkor a legbonyolultabb körmondatot is megépíti a maga küklopszi kőt kőre rakásával. Az absztraktot, ahol lehet, konkrétummal mondja, de ha nincs más menekvés: bátran szökik fel az elvonás magasaiba. – Németh László
Az egészséges jó magyar nyelv idegenkedik a fogalmi beszéd fakó középrétegeitől, mely a konkrétumtól már elszakadt, s olykor szabatosságot tettető henyeséggel siklik el a pontos értelem fölött. A „toll” az ilyen félabsztrakt nyelvet, mint a pulikutya, berzenkedő gyanakvással nézi, s tereli vissza a maga egyszerű, de szemhez szóló, valószínű gyökösségibe. – Németh László
Én a purista, tiltó nyelvészkedést – tán mert olyan helyen nőttem fel, ahol minden vétke rég szokássá vált – csak távolból tiszteltem, nyelvemre fogalmazás közben nem kötöttem a kedvéért csomót. – Németh László
Megfejteni, hogy mit miért javítunk: a fordítói munkában ez az „ösztönös” vadászata. [...] Azaz: végigmenni a javító toll vagy ceruza útjain, az értelem mécsével az ösztönösség nyomán, s leleplezni, hogy melyik vonás miért is került oda. – Németh László
A magyar nyelv […] a legközelebb a román nyelvekhez áll; ha keménységi fokát is figyelembe vesszük: a latinhoz és spanyolhoz. Férfias nyelv. Egy kicsit olyan, mint ahogy Berzsenyi írta a magyar táncról: férfierő kell hozzá. Aki a magyar nyelv szellemében ír, tollának férfiasnak kell lennie, ha maga tán nem is az. – Németh László
A nyers, érzéki monumentalitásnak ezt az igényét jól szolgálja a magyar nyelv hangrendszere. – Németh László
…az európai civilizáció különféle nyelvei alatt is átvonul a nyelvi lehetőségeknek, konvencióknak egy rendszere, s az egész civilizációt érdeklő felismerések közlése ahhoz van kötve, hogy mennyire van meg ez a rendszer a mi nyelvünkben is. A magyar nyelvet a fordítónak, akármilyen nyelvből fordít, e láthatatlan világnyelvhez kell mérnie s amennyire lehetséges: nevelnie. – Németh László
Az ember hol bosszankodik a lovára – a nyelvre –, hol büszke lesz, közben kitanulja jó-rossz természetét, rájön, hogy lehet hibáit elpalástolni, erényeivel kiegyenlíteni. Így lesz a fordító nyelvnevelő vagy, ha úgy tetszik: nyelvidomító. – Németh László
A fordítás mindig mérkőzés is: hogy tudom ugyanazt a magam nyelvében is megcsinálni. E versengés közben úgy vagyok, mint a lovas, aki egy másik lovassal vív; nemcsak kettőnktől függ a verseny, a lovainktól is. – Németh László
Arany János fordításaiban sok minden van, amit egy fürgébb fordítói nemzedék simábban oldana meg, viszont az egész magyar irodalomban alig van fordítás, amelyben a fordító átömlesztett vére így kitöltené, s ilyen erőteljes lüktetésben tartaná a mű érrendszerét. – Németh László
A fordítás vonzereje az, hogy aminek a megírására a nemzet élete nem adott alkalmat, megfogalmazhatom, s közben olyan nyelvi vívmányokat csikarhatok ki az anyanyelvből, amelyeket a körülmények, a reális élet nem kényszeríthet ki. A fordítás így bizonyos fokig a sors hiányait pótolja a nyelvteremtésben. – Németh László
[Arany János] fordításait olvasva sokszor érezzük, hogy egyik-másik kifejezése, avas szórendje prózájára emlékeztető, de azt sosem, hogy a kínálkozó választások előtt művészi ítélőereje – bátorsága éppúgy, mint óvatossága – cserbenhagyná. – Németh László
Aranynak az ízlését kimeríthetetlen gazdagság, könyveknél mélyebbről jövő műveltség s bölcs paraszti szemérem tartja lábon. Ez a fajta ízlés, a zömök léleknek ez a szerény és biztos tartása az, ami fordításaiban kor, nyelv, vérmérsék óriási hátránya ellenére is biztosítja az egyenrangúságot. – Németh László
Shakespeare és Arisztophanész lakomáján olyan ő [Arany János], mint az egyszerűbb ruhás, vidéki vendég, akit mégis mindenki egyenrangúnak érez; míg újabb fordítóinkban sokszor van valami a sznobból, aki túlságosan is vigyáz megjelenésére, s épp ezzel árulja el, hogy jövevény. – Németh László
Épp a fordító látja legjobban, hogy anyanyelve fordítás közben milyen egészséges, természetes ingereket is kaphat. – Németh László
A fordítás tornája is a nyelvnek, arra kényszeríti, hogy nem használt izmait működtesse, lappangó képességeit kifejlessze. Az áttérés az egyik világnyelvről a másikra azt jelenti, hogy ez a sarkallás, a torna neme megváltozik, a nyelvben új képességek, más izmok jönnek mozgásba. – Németh László
A fordítónak természetesen minél nagyobb pontosságra kell törekednie, de a becsületes fordító azt is tudja, hogy fordítása a kisebb-nagyobb hibák százain siklik tovább, s minduntalan bele lehet kötni. Ha ezt a kötekedést a lelkiismeretünk végzi, a szöveg válhat agyondolgozottá, ha más, akinek a véleményét már munka közben megküldik, a fordító megfélemlítetté. – Németh László
Amikor az ember a maga gondolatait írja, a szöveg kikerülhetetlen, olyan, mint a bőr, együtt keletkezik a magzattal. A fordított szöveg olyan, mint a lötyögő ruha: itt igazít meg az ember egy ráncot, amott kezdi húzni: a test – az író gondolata – s a ruha – a fordító szövege – mindig két külön dolog marad. – Németh László
A fordítás egy kicsit a vércsoportok dolga; hisz a fordítónak valóban a vérét kell odakölcsönöznie, átömlesztenie a fordított műbe, amelynek az áttett szöveg különben csak a körvonalait, hideg anatómiáját adja meg. – Németh László
Furcsább lesz a végem: / szilánkra kell annak hasadnia, / aki fordított teljes életében. – Kálnoky László
...ki buzgón töltögette / saját vérét idegen szellemekbe... – Kálnoky László
...s ha rendelésre új munkába kezdett, / lefarigcsált szívéből egy gerezdet... – Kálnoky László
Jómagam nem kaptam még soha babérkoszorút, / alkalmasint nem is kapok soha. / Pedig én is szeretem a savanyú tojáslevest, / a vadas nyúlgerincet meg a különféle mártásokat... – Kálnoky László
A lefordíthatóság bizonyos műveknek lényegi sajátsága – ez nem azt jelenti, hogy fordításuk nekik maguknak volna lényeges, hanem azt, hogy egy bizonyos, az eredeti művekben benne rejlő jelentés a lefordíthatóságukban nyilvánul meg. – Walter Benjamin
Übersetzbarkeit eignet gewissen Werken wesentlich – das heißt nicht, ihre Übersetzung ist wesentlich für sie selbst, sondern will besagen, daß eine bestimmte Bedeutung, die den Originalen innewohnt, sich in ihrer Übersetzbarkeit äußere. – Walter Benjamin
La traducibilidad conviene particularmente a ciertas obras, pero ello no quiere decir que su traducción sea esencial para las obras mismas, sino que en su traducción se manifiesta cierta significación inherente al original. – Walter Benjamin
Igazából azonban a nyelvek rokonságának sokkal mélyebb és határozottabb tanúsítványa lelhető fel egy fordításban, mint két költemény felszínes és definiálhatatlan hasonlóságában. – Walter Benjamin
In Wahrheit aber bezeugt sich die Verwandtschaft der Sprachen in einer Übersetzung weit tiefer und bestimmter als in der oberflächlichen und undefinierbaren Ähnlichkeit zweier Dichtungen. – Walter Benjamin
Ahora bien, el parentesco entre los idiomas aparece en una traducción de manera más intensa y categórica que en la semejanza superficial e indefinible de dos obras literarias. – Walter Benjamin
...míg a költői szó a saját anyanyelvében a változásokon át is megőrzi magát, a legnagyobb fordításnak is az a sors jut, hogy nyelvének növekedésébe oldódjék, és a megújult nyelvben enyésszen el. – Walter Benjamin
Während das Dichterwort in der seinigen überdauert, ist auch die größte Übersetzung bestimmt in das Wachstum ihrer Sprache ein-, in der erneuten unterzugehen. – Walter Benjamin
...mientras la palabra del escritor sobrevive en el idioma de éste, la mejor traducción está destinada a diluirse una y otra vez en el desarrollo de su propia lengua y a perecer como consecuencia de esta evolución. – Walter Benjamin
Hiszen a fordítás nyelve egy önmagánál magasabb rendű nyelvet jelent... – Walter Benjamin
Mert egy műnek a nyelvtörténet valamely meghatározott időpontjában készült bármelyik fordítása, a mű megtartó tartalmának egy bizonyos oldalát illetően, reprezentálja az összes többi nyelvbeli fordítást. – Walter Benjamin
Denn jede Übersetzung eines Werkes aus einem bestimmten Zeitpunkt der Sprachgeschichte repräsentiert hinsichtlich einer bestimmten Seite seines Gehaltes diejenigen in allen übrigen Sprachen. – Walter Benjamin
...ya que toda traducción de una obra, a partir de un momento determinado de la historia del lenguaje, representa, en relación con un aspecto determinado de su contenido, las traducciones en todos los demás. – Walter Benjamin
Nincs a filozófiának múzsája, nincs múzsája a fordításnak sem. – Walter Benjamin
No existe una musa de la filosofía, como tampoco existe una musa de la traducción. – Walter Benjamin
A fordítás annyira távol áll attól, hogy két elhalt nyelv süket kiegyenlítése legyen, hogy minden forma közül éppen neki jut legsajátabb feladataként, hogy az idegen szó utóérésére, a saját szó fájdalmas torlódásaira figyelmezzen. – Walter Benjamin
So weit ist [die Übersetzung] entfernt, von zwei erstorbenen Sprachen die taube Gleichung zu sein, daß gerade unter allen Formen ihr als Eigenstes es zufällt auf jene Nachreife des fremden Wortes, auf die Wehen des eigenen zu merken. – Walter Benjamin
La traducción está tan lejos de ser la ecuación inflexible de dos idiomas muertos que, cualquiera que sea la forma adoptada, ha de experimentar de manera especial la maduración de la palabra extranjera, siguiendo los dolores del alumbramiento en la propia lengua. – Walter Benjamin
Ama tiszta nyelvet mint idegenbe száműzöttet megváltani a saját nyelvben, a műben foglyul ejtett nyelvet megszabadítani az átköltésben, ez a fordító feladata. – Walter Benjamin
Jene reine Sprache, die in fremde gebannt ist, in der eigenen zu erlösen, die im Werk gefangene in der Umdichtung zu befreien, ist die Aufgabe des Übersetzers. – Walter Benjamin
La misión del traductor es rescatar ese lenguaje puro confinado en el idioma extranjero, para el idioma propio, y liberar el lenguaje preso en la obra al nacer la adaptación. – Walter Benjamin
Mert bizonyos fokig minden nagy írás, legfőképp azonban a szent írások, tartalmazzák sorközeikben virtuális fordításukat. A szent szöveg interlineár-verziója – ez minden fordítás ősképe avagy ideálja. – Walter Benjamin
Denn in irgendeinem Grade enthalten alle großen Schriften, im höchsten aber die heiligen, zwischen den Zeilen ihre virtuelle Übersetzung. Die Interlinearversion des heiligen Textes ist das Urbild oder Ideal aller Übersetzung. – Walter Benjamin
Pues todas las obras literarias conservan su traducción virtual entre las líneas, cualquiera que sea su categoría. Pero las Escrituras sagradas lo hacen en medida muy superior. La versión interlineal de los textos sagrados es la imagen primigenia o ideal de toda traducción. – Walter Benjamin
Én jól tudom, micsoda tudomány, szorgalom, valamint értelem szükségeltetik a jó tolmácsoláshoz... – Luther Márton
Ich weiß wohl [...] was für Kunst, Fleiß, Vernunft, Verstand zum guten Dolmetscher gehöret... – Martin Luther
Was dolmetschen fur kunst mühe und erbeit sey das hab ich wol erfaren... – Martin Luther
Nemegyszer megesett velünk, hogy két, három vagy négy hétig egyetlen szót kerestünk, olykor teljesen hiábavalóan. – Luther Márton
Und ist uns sehr oft begegnet, daß wir vierzehn Tage, drei, vier Wochen, haben ein einziges Wort gesucht und gefragt, haben's dennoch zuweilen nicht gefunden. – Martin Luther
It has often happened that for three or four weeks we have searched and inquired about a single word, and sometimes we have not found it even then. – Martin Luther
Und ist uns wol offt begegenet das wir viertzehen Tage drey vier wochen habe ein einiges wort gesucht und gefragt habens dennoch zu weilen nicht funden. – Martin Luther
Három-négy lapon is végigfuttathatjátok a szemeteket anélkül, hogy egyszer is megakadnátok, miközben észre sem veszitek, mennyi kő és tuskó hevert ott, ahol most mint gyalult padlón mentek végig, és amely köveket és tuskókat verejtékezve, fáradságos munkával takarítottunk el utatokból, hogy rajta az áthaladás akadálytalanná váljék. – Luther Márton
Es läuft jetzt einer mit den Augen durch drei, vier Blätter und stößt nicht einmal an, wird aber nicht gewahr, welche Wacken und Klötze da gelegen sind, wo er jetzt drüber hingehet wie über ein gehobelt Brett, wo wir haben müssen schwitzen und uns ängsten, ehe denn wir solche Wacken und Klötze aus dem Wege räumten, auf daß man könnte so fein daher gehen. – Martin Luther
Leufft einer itzt mit den Augen durch drey odder vier bletter und stösst nicht ein mal an wird aber nicht gewar welche wacken und klötze da gelegen sind da er itzt uber hin gehet wie uber ein gehoffelt bret da wir haben müst schwitzen und uns engsten ehe denn wir solche wacken und klötze aus dem wege reumeten auf das man kündte so fein daher gehen – Martin Luther
The reader can now run his eyes over three or four pages without stumbling once, never knowing what rocks and clods had once lain where he now travels as over a smoothly-planed board. We had to sweat and toil there before we got those boulders and clods out of the way, so that one could go along so nicely. – Martin Luther
Nem engedtem szabad folyást a szavaknak... – Luther Márton
Doch hab ich wiederum nicht allzu frei die Buchstaben lassen fahren... – Martin Luther
Doch hab ich widderümb nicht allzu frey die buchstaben lassen faren... – Martin Luther
On the other hand I have not just gone ahead and disregarded altogether the exact wording in the original. – Martin Luther
Mindig a kudarc felé tart, s még mielőtt harcba szállna, sebes a halántéka. – José Ortega y Gasset
Immer schreitet er der Niederlage entgegen, und schon ehe er in den Kampf eintritt, trägt er die Wunde an der Schläfe. – José Ortega y Gasset
He is always marching toward failure, and even before entering the fray he already carries a wound in his temple. – José Ortega y Gasset
Szellemiekben nincs nála alázatosabb munka. Mégis roppant jelentőségű. – José Ortega y Gasset
In der geistigen Ordnung gibt es kaum eine geringere Arbeit. Am Ende jedoch erweist sie sich als außerordentlich. – José Ortega y Gasset
Among intellectual undertakings, there is no humbler one. Nevertheless, it is an excessively demanding task. – José Ortega y Gasset
Tévedés azt hinnünk, hogy a spanyol ’bosque’, erdő szó ugyanazt jelöli, mint amit a német ’Wald’, a szótárban mégis azt olvassuk, hogy ’Wald’ azt jelenti, hogy erdő. – José Ortega y Gasset
So ist es zum Beispiel falsch, anzunehmen, daß das, was der Spanier 'bosque' nennt, das gleiche sei, was der Deutsche ’Wald’ heißt, und doch sagt man uns das Wörterbuch, das Wald ’bosque’ bedeutet. – José Ortega y Gasset
It is false, for example, to suppose that the thing the Spaniard calls a 'bosque' the German calls a 'Wald', yet the dictionary tells us that Wald means 'bosque'. – José Ortega y Gasset
Láthatják, hogy a fordítás képtelenségének tétele nem irányul a fordítói munka lehetséges nagyszerűsége ellen. Ellenkezőleg, ezzel a tulajdonságával kerül a legelőkelőbb társaságba, s tárja fel előttünk az értelmét. – José Ortega y Gasset
Wie Sie sehen, ist es kein Einwand gegen den möglichen Glanz der Arbeit des Übersetzens, daß man ihre Unmöglichkeit erklärt. Im Gegenteil, dieser Charakter verleiht ihr den höchsten Adel und läßt uns mutmachen, daß sie von Bedeutung ist. – José Ortega y Gasset
As you see, to declare its impossibility is not an argument against the possible splendor of the translator’s task. On the contrary, this characterization admits it to the highest rank and lets us infer that it is meaningful. – José Ortega y Gasset
...a fordítás lehetetlenségének a hangsúlyozása oly messze van annak értelmetlenné nyilvánításától, mint az, hogy valaki is képtelenségnek tartja, hogy anyanyelvünkön beszélgethetünk egymással, merthogy az is utópisztikus tevékenység. – José Ortega y Gasset
...wenn wir die Unmöglichkeit des Übersetzens betonen, so sprechen wir damit dieser Tätigkeit ebensowenig einen Sinn ab, wie es niemand einfallen wird, für absurd zu halten, daß wir uns miteinander in unserer Muttersprache unterhalten, und doch handelt es sich auch hier um ein utopisches Bemühen. – José Ortega y Gasset
...to emphasize its impossibility is very far from depriving the occupation of translating of meaning, for no one would even think of considering it absurd for us to speak to each other in our mother tongue yet, nevertheless, that is also a utopian exercise. – José Ortega y Gasset
S minden nyelv a megnyilatkozásoknak és hallgatásoknak más-más egyensúlyát alkotja. Minden nép elhallgat némely dolgot, hogy elmondhasson mást. Mindent tudniillik nem lehet elmondani. Innen ered a fordítás roppant nehézsége: épp azt próbálja elmondani egy adott nyelven, amit az igyekszik elhallgatni. – José Ortega y Gasset
Und jede Sprache ist eine von den andern verschiedene Gleichung zwischen Äußerungen und Stillschweigen. Jedes Volk verschweigt einige Dinge, um andere sagen zu können. Weil alles zu sagen unmöglich wäre. Daher die ungeheure Schwierigkeit des Übersetzens; bei ihr handelt es sich darum, in einer Sprache gerade das zu sagen, was diese Sprache zu verschweigen pflegt. – José Ortega y Gasset
And each language is a different equation of statements and silences. All peoples silence some things in order to be able to say others. Otherwise, everything would be unsayable. From this we deduce the enormous difficulty of translation: in it one tries to say in a language precisely what that language tends to silence. – José Ortega y Gasset
Meg kell újítani ennek a munkának a presztízsét, és hangsúlyozni kell, hogy elsőrendű szellemi tevékenység. Ha ez megtörténne, a fordításból egyfajta sui generis diszciplína válna, amely folytonos műveléssel sajátos technikát kristályosítana ki, s az csodás módon gazdagítaná szellemi kapcsolatrendszerünket. – José Ortega y Gasset
Es ist nötig, daß das Ansehen dieser Tätigkeit erneuert und daß sie wie eine geistige Arbeit ersten Ranges geschätzt wird. Wenn das geschähe, käme man dahin, das Übersetzen in eine Wissenschaft sui generis zu verwandeln, die, dauernd gepflegt, eine eigene Technik herausbilden würde, die unser geistiges Wegenetz in fabelhafter Weise erweitern würde. – José Ortega y Gasset
It is necessary to restore the prestige of this labor and value it as an intellectual work of the first order. Doing this would convert translating into a discipline sui generis which, cultivated with continuity, would devise its own techniques that would augment our network of intellectual approaches considerably. – José Ortega y Gasset
Az a döntő, hogy a fordításban a saját nyelvből igyekezzünk átlépni az idegen nyelvbe, és nem – ahogy lenni szokott – megfordítva. – José Ortega y Gasset
Das Entscheidende ist, daß wir uns beim Übersetzen bemühen, aus unserer Sprache heraus- in die fremden einzugehen und nicht umgekehrt, was man gewöhnlich zu tun pflegt. – José Ortega y Gasset
What is imperative is that, in translating, we try to leave our language and go to the other—and not the reverse, which is what is usually done. – José Ortega y Gasset
Vagy az írót hagyja lehetőség szerint a maga eredeti helyén, és az olvasót mozdítja el feléje; vagy fordítva, az olvasót hagyja a helyén, és az írót vezeti feléje. – Friedrich Schleiermacher
Entweder der Übersetzer läßt den Schriftsteller möglichst in Ruhe, und bewegt den Leser ihm entgegen; oder er läßt den Leser möglichst in Ruhe und bewegt den Schriftsteller ihm entgegen. – Friedrich Schleiermacher
Ou o tradutor deixa o autor o mais possível em paz e leva o leitor ao seu encontro, ou deixa o leitor o mais possível em paz e leva o autor ao seu encontro. – Friedrich Schleiermacher
A fordítónak pedig azt a célt kell maga elé kitűznie, hogy olvasójának olyan képet és élvezetet nyújtson, amilyet a mű forrásnyelven történő olvasása a hasonló műveltségű embernek biztosít. – Friedrich Schleiermacher
...der Übersetzer muß also sich zum Ziel stellen, seinem Leser ein solches Bild und einen solchen Genuß zu verschaffen, wie das Lesen des Werkes in der Ursprache dem so gebildeten Manne gewährt... – Friedrich Schleiermacher
...o tradutor deve colocar-se por objetivo proporcionar tal imagem e tal fruição ao seu leitor como a leitura da obra na língua do original proporciona ao homem culto... – Friedrich Schleiermacher
A fordító olyan ember, aki [...] ismeri az idegen nyelvet, de akinek az mindig idegen marad; aki nem iskolás módon jár el, az egész megragadása előtt mindig csak az egyest gondolva végig anyanyelvén; aki még ott is, ahol a legzavartalanabb örömét leli a mű szépségeiben, mindig tudatában marad az adott nyelvnek anyanyelvétől való különbözőségének. – Friedrich Schleiermacher
[Der Übersetzer], dem die fremde Sprache geläufig ist, aber doch immer fremde bleibt, der nicht mehr wie die Schüler sich erst das einzelne wieder in der Muttersprache denken muß, ehe er das Ganze fassen kann, der aber doch auch da wo er am ungestörtesten sich der Schönheiten eines Werkes erfreut, sich immer der Verschiedenheit der Sprache von seiner Muttersprache bewußt bleibt. – Friedrich Schleiermacher
...[o tradutor] nós cuidamos de chamá-lo, no melhor sentido da palavra, de admirador e conhecedor, para quem a língua estrangeira é familiar, mas, no entanto, permanece estrangeira, quem não tem mais, como os alunos, que repensar na língua materna primeiramente o particular antes de poder abarcar o todo, mas que também aí, onde ele, na maior tranqüilidade, se compraz com a beleza de uma obra, permanece sempre consciente da diferença entre aquela língua e sua língua materna. – Friedrich Schleiermacher
Milyen ritkán – sőt, ez valódi csoda, mondhatni sohasem – kerül a ritmikai és a melodikus, illetve a dialektikai és grammatikai hűség egymással kibékíthetetlen ellentétbe! – Friedrich Schleiermacher
Aber wie oft, ja es ist schon fast ein Wunder, wenn man nicht sagen muß immer, werden nicht die rhythmische und melodische Treue und die dialektische und grammatische in unversöhnlichem Streit gegen einander liegen! – Friedrich Schleiermacher
Mas quantas vezes, é mesmo quase um milagre não ter que dizer sempre, as fidelidades rítmica e melódica e a dialética e a gramatical não estarão numa disputa irreconciliável uma contra a outra! – Friedrich Schleiermacher
Célját ugyanis azzal még nyilvánvalóan nem éri el, ha egy teljességgel idegen szellem megérinti az olvasót; inkább akkor, ha az olvasó akár csak megsejti a forrásnyelvet és azt, amit a mű e nyelvnek köszönhet. – Friedrich Schleiermacher
Denn der Zwekk ist ja offenbar damit nicht erreicht, daß ein überhaupt fremder Geist den Leser anweht; sondern wenn er eine Ahndung bekommen soll, sei es auch nur eine entfernte, von der Ursprache und von dem was das Werk dieser verdankt, und ihm so einigermaßen ersezt werden soll daß er sie nicht versteht... – Friedrich Schleiermacher
Pois é evidente que o objetivo não é alcançado pelo fato de um espírito estrangeiro qualquer bafejar o leitor; porém, se ele deve receber uma idéia, ainda que remota, da língua do original e daquilo que a obra deve a esta... – Friedrich Schleiermacher
Nem csupán annak a meghatározatlan érzésnek kell tehát eltöltenie őt, hogy amit olvas, az nem hangzik egészen otthonosan. Úgy kell éreznie, hogy az valamely meghatározott másikként hangzik. – Friedrich Schleiermacher
...so muß er nicht nur die ganz unbestimmte Empfindung bekommen, daß was er liest nicht ganz einheimisch klingt; sondern es muß ihm nach etwas bestimmtem anderm klingen... – Friedrich Schleiermacher
...então ele deve não apenas receber a impressão totalmente vaga de que aquilo que lê não soa totalmente vernacular, mas deve-lhe soar como algo determinado e diferente... – Friedrich Schleiermacher
A fordítás olvasója akkor válik egyenrangúvá az eredeti nemesebb olvasójával, ha a nyelv szelleme mellett a szerző voltaképpeni szellemét is képes megsejteni, sőt fokozatosan megragadni a műben. – Friedrich Schleiermacher
...sondern der Leser der Übersetzung wird dem besseren Leser des Werks in der Ursprache erst dann gleich kommen, wann er neben dem Geist der Sprache auch den eigenthümlichen Geist des Verfassers in dem Werk zu ahnden und allmählig bestimmt aufzufassen vermag... – Friedrich Schleiermacher
...o leitor da tradução se equiparará ao melhor leitor da obra na língua do original somente quando puder igualmente perceber na obra e paulatinamente compreender com precisão, ao lado do espírito da língua, também o espírito próprio do autor, para o que, sem dúvida... – Friedrich Schleiermacher
Ki állítaná, hogy akár az antik, akár a germán nyelvekből valaha bármit is lefordítanak francia nyelvre! – Friedrich Schleiermacher
Wer wollte behaupten, es sei jemals etwas weder aus den alten Sprachen, noch aus den germanischen in die französische übersetzt worden! – Friedrich Schleiermacher
Quem afirmaria que alguma vez se traduziu algo das línguas antigas ou germânicas ao francês! – Friedrich Schleiermacher
Túl keveset beszélünk és túl sokat fecsegünk. – Friedrich Schleiermacher
Wir reden zu wenig und plaudern verhältnißmäßig zu viel... – Friedrich Schleiermacher
Dircursamos muito pouco e tagarelamos proporcionalmente demais... – Friedrich Schleiermacher
Bár eljönne az idő, amikor elmondhatjuk, hogy a fordítással kapcsolatos fáradozások teljes tárházát méltó módon kiaknáztuk! – Friedrich Schleiermacher
Und möchte nur jene Zeit kommen, ehe wir den ganzen Kreis der Übersetzermühen würdig durchlaufen haben! – Friedrich Schleiermacher
E que este dia chegue antes de que tenhamos percorrido necessariamente todo o campo de labutas dos tradutores! – Friedrich Schleiermacher
...mikor már egész bélevetett lett a sok nem evéstül, képes lett vóna elenni a hízó elől az ivóst. – Karácsony Sándor
Elfér a végtelenségben, és telik az örökkévalóságból. – Karácsony Sándor
– Ha a világvégin csak te maradnál meg egy bakkecske, hogyan tudnád mégis megszaporítani a világot? – Gyertyát öntenék a faggyújából. – Karácsony Sándor
A mellérendelés elve a határtalan téresség ajándéka. – Karácsony Sándor
Nem is az a bökkenője a mellérendelésnek, hogy nem ismer rendet, fegyelmet, tekintélyt, hanem inkább az, hogy valóságot szegít ellen valóságnak. – Karácsony Sándor
Fordítás közben // Nézlek, nézlek. / Látom a lángelmén a fércet, / a lágy koponya-varratot. / Csak így lehetek cinkosod: / köszönöm a nagylelküséged. – Nemes Nagy Ágnes
Ahány nemzeti nyelv: megannyi bejárhatatlan kozmosza az emberi eszméletnek. Olyan csoda, mint maga az élet, melyet könnyű megsemmisíteni, de lehetetlenség művileg létrehozni. Az anyanyelvünk: szellemi vérhálózatunk. Ezért mondható, hogy bárki nyelvének bántása: vérontás. – Sütő András
A műfordítások nagy része: az eredetinek halvány lenyomata. Cervantesszel szólva: a mintás szőnyeg visszája. Nagy részt mondok, mivel a kiváló tehetségeknek igen kis része vállalkozik műfordításra. A magyar irodalom persze kivételnek látszik. Legnagyobbjai életművüknek egy részét majd mindahányan odadobták a fordítás áldozati oltárára. – Sütő András
És ha egy-egy szót nem tudunk is teljes jelentéskörével lefordítani, nem dől össze a világ. Fontosabb, hogy mondatokat, helyzeteket fordítsunk, hogy a fordítás szövete jó legyen. – Lator László
Ki nem állhatom a műfordításról gyártott ostoba paradoxonokat. („Fordítani nem lehet, de kell.”) Máraival tartok: a nagy költészet rejtélyes hatóereje lebírja a nyelvi határokat, „nem igaz, hogy nem lehet lefordítani”. – Lator László
Hiszen minden lefordított regényben, versben, drámában, tanulmányban ott van egy szeletnyi új világ, ami engem is megújíthat. Ott van a stílusokban, a szóösszetételekben, a részecskegyorsítású képzetekben; ott van a témákat újraszülő vagy meghódító vállalkozásokban. – Csoóri Sándor
A szemközti üzleten ott a titokzatos felirat: Friary Meiux, Treble Gold. Mi a fene lehet ez? Bor-márka? Név? Létra-ügynökség? – Ó ég, ó ég, hogy is lehetne egy nyelvet megtanulni? – Nemes Nagy Ágnes
A műfordítás hiányzó kritikájáról szólva tehát nem az a panaszos kérdés merül föl bennünk, hogy érdemükhöz mérten becsüljük-e műfordítóinkat. Sokkal inkább az: becsüljük-e magunkat? Becsüljük-e annyira a saját költészetünket, amennyire az becsüli magát a műfordítás százados gyakorlatával? Mert a kritikai gyakorlatban mintha két költészet létezne, egy „írt” meg egy fordított, s az utóbbi mint az előbbihez beszállásolt szegény rokon. – Orbán Ottó
A műfordítást egy művelt kisebbség tűrhető luxusának tartani vészes ostobaság. Lebecsülése annak a századokon át, többnyire gyötrelmes körülmények között folytatott harcnak, melyet a Csokonai-féle szellemek vívtak irodalmunk nagykorúsításáért. Lebecsülése élő irodalmunknak is, mely – bölcsen – tanul a világtól, ha tanulhat. – Orbán Ottó
Egy nyelv, ha olyan, mint a magyar, folytonos kihívás, hogy kiderítsük, mit bír ki még a hajlékonysága. A magyar műfordítást persze a tájékozódás igénye hívta létre, de fölvirágzását a befogadó nyelv szinte határtalan rugalmassága tette lehetővé. – Orbán Ottó

?

Kalász Márton

költő, író, műfordító

;
A formázatlan bejegyzések ellenőrizetlenek, ill. pontosításra szorulnak, ám frissítésük folyamatos.
Köszönettel fogadunk minden helyreigazítást és kiegészítést címünkre: huperion.muhelykukacgmail.com!
A bibliográfiát összeállították: Fülöp József, Cseppentő Krisztina, Faragó Benjamin, Kalmár Éva Júlia, Szilágyi Zsófia, Szinger Ádám, Takács Zsuzsanna.

Kalász Márton műfordítói bibliográfiáját születésének 80. évfordulója alkalmából készítettük el egy szemináriumi projektmunka keretében a Károli Gáspár Református Egyetem Német Nyelv és Irodalom Tanszékén 2013/14-ben. Egyes tételek nem szépirodalmi fordítások, ám szorosan kapcsolódnak az irodalomhoz.

~ A ~
A lovas kantára magasan = Népek költészete – Antológia a világ népköltészetéből, szerk. Kormos István, Rab Zsuzsa, Kozmosz Könyvek, Bp., 1973, 329–330.
Amott a hegyélen = Népek költészete – Antológia a világ népköltészetéből, szerk. Kormos István, Rab Zsuzsa, Kozmosz Könyvek, Bp., 1973, 214–215.
Az árulás = Virágzik a pomagránát – Albán históriás énekek, balladák és népdalok, szerk. Schütz István, Karig Sára, Európa, Bp., 1968, 94–96.
Hans Carl Artmann, A bogár, parányi = H. C. Artmann versei, szerk. Hajnal Gábor, Európa, Bp., 1978, 47.
Hans Carl Artmann, Amikor = H. C. Artmann versei, szerk. Hajnal Gábor, Európa, Bp., 1978, 13–14.
Hans Carl Artmann, Emberek, ez az újév napja = H. C. Artmann versei, szerk. Hajnal Gábor, Európa, Bp., 1978, 44–45.
Hans Carl Artmann, Este = Jelzések Mai osztrák költők, szerk. Hajnal Gábor, Európa, Budapest, 1975, 49–50; H. C. Artmann versei, szerk. Hajnal Gábor, Európa, Budapest, 1978, 7; Modern nyugatnémet, osztrák és svájci költők, szerk. Hajnal Gábor, Európa, Budapest, 1986, 174.
Hans Carl Artmann, Fehér kendő, banja luka = H. C. Artmann versei, szerk. Hajnal Gábor, Európa, Bp., 1978, 30–31.
Hans Carl Artmann, Húzd le a cipőm = H. C. Artmann versei, szerk. Hajnal Gábor, Európa, Bp., 1978, 23; Modern nyugatnémet, osztrák és svájci költők, szerk. Hajnal Gábor, Európa, Bp., 1986, 178.
Hans Carl Artmann, Jaj, nem a fekete felhők = H. C. Artmann versei, szerk. Hajnal Gábor, Európa, Bp., 1978, 32–33.
Hans Carl Artmann, Jéggé holt forrásban = Jelzések Mai osztrák költok, szerk. Hajnal Gábor, Európa, Budapest, 1975, 52.; H. C. Artmann versei, szerk. Hajnal Gábor, Európa, Budapest, 1978, 25.
Hans Carl Artmann, Kályhácskában tűz ropog = H. C. Artmann versei, szerk. Hajnal Gábor, Európa, Bp., 1978, 57.
Hans Carl Artmann, Kézből sót s kenyeret = H. C. Artmann versei, szerk. Hajnal Gábor, Európa, Bp., 1978, 11.
Hans Carl Artmann, Liljomfehér levél lincolnshire-ből = H. C. Artmann versei, szerk. Hajnal Gábor, Európa, Bp., 1978, 48.
Hans Carl Artmann, Megsérült a lazac = H. C. Artmann versei, szerk. Hajnal Gábor, Európa, Bp., 1978, 12.
Hans Carl Artmann, Mindig az ég = Jelzések − Mai osztrák költők, szerk. Hajnal Gábor, Európa, Bp., 1975, 56; H. C. Artmann versei, szerk. Hajnal Gábor, Európa, Bp., 1978, 50.
Hans Carl Artmann, Né, a fürge bőregér = H. C. Artmann versei, szerk. Hajnal Gábor, Európa, Bp., 1978, 56.
Hans Carl Artmann, Nyár = Jelzések Mai osztrák költők, szerk. Hajnal Gábor, Európa, Budapest, 1975, 50; H. C. Artmann versei, szerk. Hajnal Gábor, Európa, Budapest, 1978, 8; Modern nyugatnémet, osztrák és svájci költők, szerk. Hajnal Gábor, Európa, Budapest, 1986, 175.
Hans Carl Artmann, Nyáreleji rondó = Jelzések − Mai osztrák költők, szerk. Hajnal Gábor, Európa, Bp., 1975, 49; H. C. Artmann versei, szerk. Hajnal Gábor, Európa, Bp., 1978, 5; Modern nyugatnémet, osztrák és svájci költők, szerk. Hajnal Gábor, Európa, Bp., 1986, 173.
Hans Carl Artmann, Ó rózsálló szájam = H. C. Artmann versei, szerk. Hajnal Gábor, Európa, Bp., 1978, 15.
Hans Carl Artmann, Perzsa dalok = Jelzések − Mai osztrák költők, szerk. Hajnal Gábor, Európa, Bp., 1975, 53–54.
Hans Carl Artmann, Perzsa dalok (1., 2. részlet) = H. C. Artmann versei, szerk. Hajnal Gábor, Európa, Bp., 1978, 26.
Hans Carl Artmann, Perzsa dalok (14. részlet) = H. C. Artmann versei, szerk. Hajnal Gábor, Európa, Bp., 1978, 27–28.
Hans Carl Artmann, Perzsa dalok (18. részlet) = H. C. Artmann versei, szerk. Hajnal Gábor, Európa, Bp., 1978, 28.
Hans Carl Artmann, Perzsa dalok (21. részlet) = H. C. Artmann versei, szerk. Hajnal Gábor, Európa, Bp., 1978, 28.
Hans Carl Artmann, Perzsa dalok (25. részlet) = H. C. Artmann versei, szerk. Hajnal Gábor, Európa, Bp., 1978, 28–29.
Hans Carl Artmann, Perzsa dalok (31. részlet) = H. C. Artmann versei, szerk. Hajnal Gábor, Európa, Bp., 1978, 29.
Hans Carl Artmann, Úristen de örülök születésnapom van = Jelzések − Mai osztrák költők, szerk. Hajnal Gábor, Európa, Bp., 1975, 58–59; H. C. Artmann versei, szerk. Hajnal Gábor, Európa, Bp., 1978, 54–55.
Hans Carl Artmann, Viszik a vincellérek = Jelzések − Mai osztrák költők, szerk. Hajnal Gábor, Európa, Bp., 1975, 50–51; H. C. Artmann versei, szerk. Hajnal Gábor, Európa, Bp., 1978, 9.
Arnfrid Astel, Gyászvers Bertran Auderért, Nagyvilág, 1977/10, 1536.

~ B ~
Ingeborg Bachmann, Ifjú évek egy osztrák városban = Interjú a halállal – Két évtized német elbeszélései, szerk. Borbás Mária, Európa, Bp., 1971, 453–462.
Eliszaveta Bagrjana, Interieur = Bolgár költők antológiája, szerk. Kormos István, Kozmosz Könyvek, Bp., 1961, 141–142.
Eliszaveta Bagrjana, Ivadék = Bolgár költők antológiája, szerk. Kormos István, Kozmosz Könyvek, Bp., 1961, 140–141.
Kurt Bartsch, A szék = Az ünnep eszményképei. Mai NDK költők, Európa, Bp., [1975], 98.
Kurt Bartsch, Berlin = Az ünnep eszményképei. Mai NDK költők, Európa, Bp., [1975], 95–96.
Kurt Bartsch, Bohóc, Nagyvilág, 1968/2, 208.
Konsztantyin Batyuskov, Géniuszom = Orosz költők antológiája, szerk. Szőke Katalin, Zöldhelyi Zsuzsa, Magyar Könyvklub, Bp., 2001, 64.
Johannes R. Becher, Lenin – aki fölrázta álmából a világot = Tűz, tűz, lobogó, szerk. Weöres Sándor, Balázs Béla, Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Bp., 1977, 214.
Johannes Bobrowski, A nyári éjszaka vége = J. B., Téli kiáltás, Európa, Bp., 1973, 83.
Johannes Bobrowski, Éjféli falu = J. B., Téli kiáltás, Európa, Bp., 1973, 73–74; XX. századi német költészet (Német Demokratikus Köztársaság), Európa, Bp., 1982, 114–115; Német költők – Az NDK lírája, Európa, Bp., 1982, 114–115.
Johannes Bobrowski, Jégvándor = J. B., Téli kiáltás, Európa, Bp., 1973, 114; XX. századi német költészet (Német Demokratikus Köztársaság), Európa, Bp., 1982, 123–124; Német költők – Az NDK lírája, Európa, Bp., 1982, 123–124.
Johannes Bobrowski, Kasszandra = J. B., Téli kiáltás, Európa, Bp., 1973, 106.
Johannes Bobrowski, Lettországi ősz = J. B., Téli kiáltás, Európa, Bp., 1973, 75–76.
Johannes Bobrowski, Menedék = J. B., Téli kiáltás, Európa, Bp., 1973, 81.
Johannes Bobrowski, Réti folyó = J. B., Téli kiáltás, Európa, Bp., 1973, 80.
Johannes Bobrowski, Szárnyon = J. B., Téli kiáltás, Európa, Bp., 1973, 77–79.
Johannes Bobrowski, Tapasztalás = J. B., Téli kiáltás, Európa, Bp., 1973, 79.
Johannes Bobrowski, Templom Zsmani vidékén = J. B., Téli kiáltás, Európa, Bp., 1973, 111.
Boldogasszony anyánk – Kétezer év legszebb Mária-imái, szerk. Kindelmann Győző, Szent István Társulat, Bp., 2005.
Volker Braun, Időleges = Aurora – Nemzetközi lírai antológia a nagy október szocialista forradalom ötvenedik évfordulójára, Magvető, Budapest, 1967, 460.
Breyten Breytenbach, A fekete város, Nagyvilág, 1980/4, 511.
Breyten Breytenbach, Az ígéret földje, Nagyvilág, 1980/4, 509.
Breyten Breytenbach, Perzselt szárny, Nagyvilág, 1980/4, 510.
Christine Busta, A déli városszélen = C. B., Téli vigília, Európa, Bp., 1985, 68.
Christine Busta, A fal = C. B., Téli vigília, Európa, Bp., 1985, 145.
Christine Busta, A folyónak = Nagyvilág, 1962/10, 1428; Századunk osztrák lírája, szerk. Hajnal Gábor, Európa, Bp., 1963, 317; C. B., Téli vigília, Európa, Bp., 1985, 36; Modern nyugatnémet, osztrák és svájci költők, szerk. Hajnal Gábor, Európa, Bp., 1986, 129.
Christine Busta, A húsvét titka s az anyák = C. B., Téli vigília, Európa, Bp., 1985, 67.
Christine Busta, A mókus = C. B., Téli vigília, Európa, Bp., 1985, 37.
Christine Busta, Az elkerülhetetlen oroszlán = Nagyvilág, 1962/10, 1429; Századunk osztrák lírája, szerk. Hajnal Gábor, Európa, Bp., 1963, 317–318; C. B., Téli vigília, Európa, Bp., 1985, 33.
Christine Busta, Az első szerelem karácsonya = C. B., Téli vigília, Európa, Bp., 1985, 59.
Christine Busta, Az ébredő nő = C. B., Téli vigília, Európa, Bp., 1985, 31.
Christine Busta, Álmatlanul = C. B., Téli vigília, Európa, Bp., 1985, 62.
Christine Busta, Alvóra hajolva = C. B., Téli vigília, Európa, Bp., 1985, 69.
Christine Busta, Bár éjszaka van = C. B., Téli vigília, Európa, Bp., 1985, 43–44.
Christine Busta, Bécs ősszel = C. B., Téli vigília, Európa, Bp., 1985, 55.
Christine Busta, E nap egyetlen = C. B., Téli vigília, Európa, Bp., 1985, 130.
Christine Busta, Följegyzések az éjszakáról = C. B., Téli vigília, Európa, Bp., 1985, 141.
Christine Busta, Járások = C. B., Téli vigília, Európa, Bp., 1985, 132.
Christine Busta, Jelenkori történet, mi az? = C. B., Téli vigília, Európa, Bp., 1985, 131.
Christine Busta, Kísértő = C. B., Téli vigília, Európa, Bp., 1985, 61.
Christine Busta, Legenda = C. B., Téli vigília, Európa, Bp., 1985, 34.
Christine Busta, Legelők királya = C. B., Téli vigília, Európa, Bp., 1985, 30.
Christine Busta, Léptek = C. B., Téli vigília, Európa, Bp., 1985, 133.
Christine Busta, Madarak = C. B., Téli vigília, Európa, Bp., 1985, 38.
Christine Busta, Megőrzés = Nagyvilág, 1962/10, 1429; Századunk osztrák lírája, szerk. Hajnal Gábor, Európa, Bp., 1963, 318; C. B., Téli vigília, Európa, Bp., 1985, 35.
Christine Busta, Névtelenek temetője Albernnél = C. B., Téli vigília, Európa, Bp., 1985, 56.
Christine Busta, Noé a harmadik galambhoz = C. B., Téli vigília, Európa, Bp., 1985, 40–41.
Christine Busta, Pénelopé = C. B., Téli vigília, Európa, Bp., 1985, 63–64.
Christine Busta, Repülőgépen = C. B., Téli vigília, Európa, Bp., 1985, 129.
Christine Busta, Száz évre rá = C. B., Téli vigília, Európa, Bp., 1985, 53.
Christine Busta, Szemed nézése közben = C. B., Téli vigília, Európa, Bp., 1985, 45.
Christine Busta, Velence, októberi este = C. B., Téli vigília, Európa, Bp., 1985, 54.

~ C ~
Çepёratban három ház = Virágzik a pomagránát – Albán históriás énekek, balladák és népdalok, szerk. Schütz István, Karig Sára, Európa, Bp., 1968, 83–84.
Ilia Csavcsavadze, Az éji lovas, Európa, Bp., 1961.
Ho Csi-Fang, Be gyönyörű az élet = Mao Ce-Tung, Kang Paj-Ching, Li Jang, Modern kínai költők, szerk. Tőkei Ferenc, Láng Pálné, Európa, Bp., 1961, 109.
Ho Csi-Fang, Virágfüzér = Mao Ce-Tung, Kang Paj-Ching, Li Jang, Modern kínai költők, szerk. Tőkei Ferenc, Láng Pálné, Európa, Bp., 1961, 110.
Ko Csung-Ping, Jenan és Kinga ifjúsága = Mao Ce-Tung, Kang Paj-Ching, Li Jang, Modern kínai költők, szerk. Tőkei Ferenc, Láng Pálné, Európa, Bp., 1961, 105–107.

~ D ~
Atanaz Dalcsev, A ház = A. D., Őszi hazatérés, Európa, Bp., 1974, 29.
Atanaz Dalcsev, A kapuk = A. D., Őszi hazatérés, Európa, Bp., 1974, 17–18; „Fehér szél támad…” – Bolgár költők antológiája, szerk. Kormos István, Juhász Péter, Kozmosz Könyvek, Bp., 1983, 225–226.
Atanaz Dalcsev, A kékszemű fiú = A. D., Őszi hazatérés, Európa, Bp., 1974, 69–70.
Atanaz Dalcsev, A könyvek = A. D., Őszi hazatérés, Európa, Bp., 1974, 34.
Atanaz Dalcsev, A nyevszki székesegyház, ködben = A. D., Őszi hazatérés, Európa, Bp., 1974, 111.
Atanaz Dalcsev, A szoba = A. D., Őszi hazatérés, Európa, Bp., 1974, 23–24; „Fehér szél támad…” – Bolgár költők antológiája, szerk. Kormos István, Juhász Péter, Kozmosz Könyvek, Bp., 1983, 226–227.
Atanaz Dalcsev, A téli hideg = A. D., Őszi hazatérés, Európa, Bp., 1974, 21–22.
Atanaz Dalcsev, Ablak = A. D., Őszi hazatérés, Európa, Bp., 1974, 19–20.
Atanaz Dalcsev, Avenue du Maine = A. D., Őszi hazatérés, Európa, Bp., 1974, 54–55.
Atanaz Dalcsev, Csermely = A. D., Őszi hazatérés, Európa, Bp., 1974, 25.
Atanaz Dalcsev, Elbeszélés = A. D., Őszi hazatérés, Európa, Bp., 1974, 27–28.
Atanaz Dalcsev, Este = A. D., Őszi hazatérés, Európa, Bp., 1974, 71–72.
Atanaz Dalcsev, Fölirat = A. D., Őszi hazatérés, Európa, Bp., 1974, 83.
Atanaz Dalcsev, Genova = A. D., Őszi hazatérés, Európa, Bp., 1974, 68.
Atanaz Dalcsev, Halál = A. D., Őszi hazatérés, Európa, Bp., 1974, 73–74.
Atanaz Dalcsev, Ifjúság = A. D., Őszi hazatérés, Európa, Bp., 1974, 30–31.
Atanaz Dalcsev, Ima = A. D., Őszi hazatérés, Európa, Bp., 1974, 51.
Atanaz Dalcsev, Ismered zugodban az egyetlen pillanatot = A. D., Őszi hazatérés, Európa, Bp., 1974, 7.
Atanaz Dalcsev, Ketten az éjszakában = A. D., Őszi hazatérés, Európa, Bp., 1974, 109–110.
Atanaz Dalcsev, Kórház = A. D., Őszi hazatérés, Európa, Bp., 1974, 8.
Atanaz Dalcsev, = A. D., Őszi hazatérés, Európa, Bp., 1974, 48.
Atanaz Dalcsev, Ördögi = A. D., Őszi hazatérés, Európa, Bp., 1974, 42–43.
Atanaz Dalcsev, Pán = A. D., Őszi hazatérés, Európa, Bp., 1974, 41.
Atanaz Dalcsev, Vénlányok = A. D., Őszi hazatérés, Európa, Bp., 1974, 13–14.
Atanaz Dalcsev, Vityillók = A. D., Őszi hazatérés, Európa, Bp., 1974, 9–10.
Atanaz Dalcsev, Őszi hazatérés = A. D., Őszi hazatérés, Európa, Bp., 1974, 11.
Atanaz Dalcsev, Szekerek = A. D., Őszi hazatérés, Európa, Bp., 1974, 15–16.
Atanaz Dalcsev, Szél = A. D., Őszi hazatérés, Európa, Bp., 1974, 12.
Atanaz Dalcsev, Sárból teremtették az embert = A. D., Őszi hazatérés, Európa, Bp., 1974, 63.
Atanaz Dalcsev, Visszatérés = A. D., Őszi hazatérés, Európa, Bp., 1974, 65–66.
Atanaz Dalcsev, Vándor = A. D., Őszi hazatérés, Európa, Bp., 1974, 67.
Atanaz Dalcsev, Vízmosta völgyszorosban = A. D., Őszi hazatérés, Európa, Bp., 1974, 95–96.
Dimcso Debeljanov, Rejtett siralom = Bolgár költők antológiája, szerk. Kormos István, Kozmosz Könyvek, Bp., 1961, 130.
Hilde Domin, Minek ma a költészet? = Ihlet és mesterség – A mai német líra elmélete és gyakorlata, szerk. Hajnal Gábor, Gondolat, Bp., 1972, 16.

~ E ~
Günter Eich, Júniusi pillanat, Nagyvilág, 1960/9, 1292–1293; Mai német líra, Európa, Budapest, 1966, 184–185; Az idő lovai, Kozmosz, Budapest, 1979, 122–123; Modern nyugatnémet, osztrák és svájci költők, szerk. Hajnal Gábor, Európa, Bp., 1986, 98–99.
Günter Eich, Ne feledd, Nagyvilág, 1960/9, 1293.
Michael Ende, Momo − avagy furcsa történet az időtolvajokról s a gyermekről, aki visszahozta az embereknek az ellopott időt, Bp., Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 19861, 201310.
Hans Magnus Enzensberger, A farkasok, Nagyvilág, 1964/9, 1293.
Hans Magnus Enzensberger, A jövő, Nagyvilág, 1964/9, 1297.
Hans Magnus Enzensberger, Egy vers születése = Ihlet és mesterség – A mai német líra elmélete és gyakorlata, szerk. Hajnal Gábor, Gondolat, Bp., 1972, 346.

~ F ~
Feleségek gyilkosa = Népek költészete – Antológia a világ népköltészetéből, szerk. Kormos István, Rab Zsuzsa, Kozmosz Könyvek, Bp., 1973, 551552.
Hubert Fichte, Szabadkikötő = Interjú a halállal – Két évtized német elbeszélései, szerk. Borbás Mária, Európa, Bp., 1971, 321337.
Ivan Franko, A kőtörők = I. F., Királysas – Válogatott művek, szerk. Karig Sára, Európa – Kárpáti, Budapest – Uzsgorod, 1970, 31–33.
Ivan Franko, Tavaszi dal Kerek Föld, te mindent megszülő anyám = I. F., Királysas – Válogatott művek, szerk. Karig Sára, Európa – Kárpáti, Budapest – Uzsgorod, 1970, 39.
Ivan Franko, Excelsior – Királysas = I. F., Királysas – Válogatott művek, szerk. Karig Sára, Európa – Kárpáti, Budapest – Uzsgorod, 1970, 42–43.
Ivan Franko, Hóprémes végtelen = I. F., Királysas – Válogatott művek, szerk. Karig Sára, Európa – Kárpáti, Budapest – Uzsgorod, 1970, 65.
Ivan Franko, Semper tiro = I. F., Királysas – Válogatott művek, szerk. Karig Sára, Európa – Kárpáti, Budapest – Uzsgorod, 1970, 85.
Ivan Franko, Erdei idill = I. F., Királysas – Válogatott művek, szerk. Karig Sára, Európa – Kárpáti, Budapest – Uzsgorod, 1970, 87–89.
Erich Fried, Szavak a tenyérben = Ihlet és mesterség – A mai német líra elmélete és gyakorlata, szerk. Hajnal Gábor, Gondolat, Bp., 1972, 292.
Erich Fried, Magyarázat nélkül = Ihlet és mesterség – A mai német líra elmélete és gyakorlata, szerk. Hajnal Gábor, Gondolat, Bp., 1972, 296.
Gerhard Fritsch, És lett az este, Nagyvilág, 1966/9, 1290.
Franz Fühmann, Huszonkét nap, vagy az élet útjának fele, Európa, Bp., 1976.
Franz Fühmann, Távlatok, álom, valóság és bölcsesség, Nagyvilág, 1975/4, 508–516.
Franz Fühmann, Tehetetlenség = Nagyvilág, 1976/7, 1002–1017; F. F., Három meztelen férfi, Európa, Bp., 1978, 165–196; F. F., Szájensz fiksön, Európa, Bp., 1990, 5–35.
Louis Fürnberg, A csodálatos kérdések = Aurora – Nemzetközi lírai antológia a nagy október szocialista forradalom ötvenedik évfordulójára, Magvető, Budapest, 1967, 456.
Louis Fürnberg, Földi himnusz = Aurora – Nemzetközi lírai antológia a nagy október szocialista forradalom ötvenedik évfordulójára, Magvető, Budapest, 1967, 448–449.
Louis Fürnberg, Harmincezer, Nagyvilág, 1958/1, 49.

~ G ~
Christian Geissler, Elutazott Mallorcára = Interjú a halállal – Két évtized német elbeszélései, szerk. Borbás Mária, Európa, Bp., 1971, 62–78.
Jens Gerlach, Jazz – Charlie Parker, Nagyvilág, 1963/10, 1477; XX. századi német költészet (Német Demokratikus Köztársaság), Európa, Bp., 1982, 158–159; Német költők – Az NDK lírája, Európa, Bp., 1982, 158–159.
Jens Gerlach, Lennie Tristano, Nagyvilág, 1963/10, 1478; XX. századi német költészet (Német Demokratikus Köztársaság), Európa, Bp., 1982, 160–161; Német költők – Az NDK lírája, Európa, Bp., 1982, 160–161.
Jens Gerlach, Tíz év után e találka = XX. századi német költészet (Német Demokratikus Köztársaság), Európa, Bp., 1982, 161–162; Német költők – Az NDK lírája, Európa, Bp., 1982, 161–162.
Cristoph Gerson, Műsorzárás, Nagyvilág, 1975/12, 1803.
Gigámig, jó borocska = Népek költészete – Antológia a világ népköltészetéből, szerk. Kormos István, Rab Zsuzsa, Kozmosz Könyvek, Bp., 1973, 395.
Gjon Leka = Virágzik a pomagránát – Albán históriás énekek, balladák és népdalok, szerk. Schütz István, Karig Sára, Európa, Bp., 1968, 90.
Eugen Gomringer, Utószó = Modern nyugatnémet, osztrák és svájci költők, szerk. Hajnal Gábor, Európa, Bp., 1986, 239.
Günter Grass, A botanikuskertben = G. G., Vallató – Válogatott versek, Európa, Bp., 1969, 158–159.
Günter Grass, A hegyeken túl = G. G., A hal, Európa, Bp., 1988, 363. (2005, 483–484.)
Günter Grass, Amanda Woyke cselédszakácsnő panasza, fohásza = G. G., A hal, Európa, Bp., 1988, 307–309. (2005, 410–412.)
Günter Grass, A merénylet megfigyelése = G. G., Vallató – Válogatott versek, Európa, Bp., 1969, 27.
Günter Grass, A szakácsnő csókja = G. G., A hal, Európa, Bp., 1988, 236. (2005, 316–317.)
Günter Grass, A tartalom ellenállása = Ihlet és mesterség – A mai német líra elmélete és gyakorlata, szerk. Hajnal Gábor, Gondolat, Bp., 1972, 126.
Günter Grass, Aua = G. G., A hal, Európa, Bp., 1988, 23. (2005, 28.)
Günter Grass, Az időjárásról szólva = G. G., A hal, Európa, Bp., 1988, 316–317. (2005, 422–423.)
Günter Grass, Baleset = G. G., Vallató – Válogatott versek, Európa, Bp., 1969, 29.
Günter Grass, Bélsár rímelve = A hal, Európa, Bp., 1988, 283. (2005, 380.)
Günter Grass, Borsos nyúlragu = G. G., A hal, Európa, Bp., 1988, 225. (2005, 301.)
Günter Grass, Démétér = G. G., A hal, Európa, Bp., 1988, 83–84. (2005, 110–111.)
Günter Grass, Doktor Zärtlich = G. G., A hal, Európa, Bp., 1988, 69. (Gyöngédség doktor = 2005, 91.)
Günter Grass, Elkésve = G. G., A hal, Európa, Bp., 1988, 511–512. (2005, 683–684.)
Günter Grass, Emanci Manci = G. G., A hal, Európa, Bp., 1988, 143–144. (2005, 190–191.)
Günter Grass, Eszterág = G. G., Vallató – Válogatott versek, Európa, Bp., 1969, 58; Modern nyugatnémet, osztrák és svájci költők, szerk. Hajnal Gábor, Európa, Bp., 1986, 274.
Günter Grass, Éhkopp = G. G., A hal, Európa, Bp., 1988, 334–335. (2005, 446–447.)
Günter Grass, Értéktöbblet = G. G., A hal, Európa, Bp., 1988, 170. (2005, 227.)
Günter Grass, Ézsau mondja = G. G., A hal, Európa, Bp., 1988, 193–194. (2005, 258.)
Günter Grass, Főtt halnál Agnest fölidézve = G. G., A hal, Európa, Bp., 1988, 273. (2005, 366–367.)
Günter Grass, Haladék = G. G., A hal, Európa, Bp., 1988, 214–215. (2005, 286–287.)
Günter Grass, Halhatatlan = G. G., A hal, Európa, Bp., 1988, 289. (2005, 388.)
Günter Grass, Három kérdés = G. G., A hal, Európa, Bp., 1988, 192. (2005, 256.)
Günter Grass, Hasonló gombát keresve = G. G., A hal, Európa, Bp., 1988, 375–376. (2005, 500.)
Günter Grass, Hogy látom magam = G. G., A hal, Európa, Bp., 1988, 93–94. (2005, 124–125.)
Günter Grass, Hús = G. G., A hal, Európa, Bp., 1988, 53–54. (2005, 70.)
Günter Grass, Irén, a migrén = G. G., A hal, Európa, Bp., 1988, 142. (2005, 188–189.)
Günter Grass, Kátrányba, tollba = G. G., A hal, Európa, Bp., 1988, 205–206. (2005, 274–275.)
Günter Grass, Kettős arckép = G. G., Vallató – Válogatott versek, Európa, Bp., 1969, 129.
Günter Grass, Későn = G. G., A hal, Európa, Bp., 1988, 261–262. (2005, 351–352.)
Günter Grass, Körmünk feketéje = G. G., Vallató – Válogatott versek, Európa, Bp., 1969, 127.
Günter Grass, Lena levest oszt = G. G., A hal, Európa, Bp., 1988, 415–416. (554–555.)
Günter Grass, Libaaprólék, fehér céklával = G. G., A hal, Európa, Bp., 1988, 252. (2005, 338–339.)
Günter Grass, Magam, üresen = G. G., A hal, Európa, Bp., 1988, 243. (2005, 326–327.)
Günter Grass, Megsejtés = G. G., A hal, Európa, Bp., 1988, 44–45. (2005, 57–58.)
Günter Grass, Mi a bajunk = G. G., A hal, Európa, Bp., 1988, 56–57. (2005, 74–75.)
Günter Grass, Mikor a kuktája voltam = G. G., A hal, Európa, Bp., 1988, 176–177. (2005, 235–236.)
Günter Grass, Mindketten = G. G., A hal, Európa, Bp., 1988, 346–347. (2005, 463.)
Günter Grass, Mint a moziban = G. G., A hal, Európa, Bp., 1988, 153–154. (2005, 204.)
Günter Grass, Miről írok = G. G., A hal, Európa, Bp., 1988, 11–13. (2005, 13–15.)
Günter Grass, Munkamegosztás = G. G., A hal, Európa, Bp., 1988, 37. (2005, 47.)
Günter Grass, Nemzz tovább = G. G., A hal, Európa, Bp., 1988, 409–410. (2005, 546–547.)
Günter Grass, Ráfogva Ilsebillre = G. G., A hal, Európa, Bp., 1988, 165–166. (2005, 220–221.)
Günter Grass, Sínháromszög = G. G., Vallató – Válogatott versek, Európa, Bp., 1969, 60.
Günter Grass, Sophie = G. G., A hal, Európa, Bp., 1988, 353. (2005, 470.)
Günter Grass, Tenoriskola = G. G., Vallató – Válogatott versek, Európa, Bp., 1969, 15–16.
Günter Grass, Túl sok = G. G., A hal, Európa, Bp., 1988, 192–193. (2005, 256–257.)
Günter Grass, Tűzfalak = G. G., Vallató – Válogatott versek, Európa, Bp., 1969, 57.
Günter Grass, Sült krumpli = G. G., A hal, Európa, Bp., 1988, 435–436. (2005, 581–582.)
Günter Grass, Szoptatás = G. G., A hal, Európa, Bp., 1988, 69–70. 2005, 91–92.)
Günter Grass, Szóváltás = G. G., A hal, Európa, Bp., 1988, 545. (2005, 729.)
Günter Grass, Uramisten = G. G., A hal, Európa, Bp., 1988, 549–550. (2005, 734–735.)
Günter Grass, Végtére = G. G., A hal, Európa, Bp., 1988, 97–98. (2005, 129.)
Günter Grass, Veszekedés = G. G., A hal, Európa, Bp., 1988, 130. (2005, 173.)
Günter Grass, Félni = G. G., A hal, Európa, Bp., 1988, 388. (2005, 517.)
Günter Grass, Valamennyien = G. G., A hal, Európa, Bp., 1988, 425–426. (2005, 567–568.)
Uwe Gressmann, A halál országa = Az ünnep eszményképei. Mai NDK költők, Európa, Bp., [1975], 77; XX. századi német költészet (Német Demokratikus Köztársaság), Európa, Bp., 1982, 227–228; Német költők – Az NDK lírája, Európa, Bp., 1982, 227–228.
Uwe Gressmann, A szerelemhez = Az ünnep eszményképei. Mai NDK költők, Európa, Bp., [1975], 75–76; XX. századi német költészet (Német Demokratikus Köztársaság), Európa, Bp., 1982, 227; Német költők – Az NDK lírája, Európa, Bp., 1982, 227.
Uwe Gressmann, Az ünnep eszményképei = Az ünnep eszményképei. Mai NDK költők, Európa, Bp., [1975], 72; XX. századi német költészet (Német Demokratikus Köztársaság), Európa, Bp., 1982, 222–223; Német költők – Az NDK lírája, Európa, Bp., 1982, 222–223.
Uwe Gressmann, Árkádiának = Az ünnep eszményképei. Mai NDK költők, Európa, Bp., [1975], 76.
Uwe Gressmann, Előzetes jelentés = Az ünnep eszményképei. Mai NDK költők, Európa, Bp., [1975], 71.
Uwe Gressmann, Legenda a Tavaszmadárról = Az ünnep eszményképei. Mai NDK költők, Európa, Bp., [1975], 73–76; XX. századi német költészet (Német Demokratikus Köztársaság), Európa, Bp., 1982, 223–226; Német költők – Az NDK lírája, Európa, Bp., 1982, 223–226.
Uwe Gressmann, Modern művészet = Az ünnep eszményképei. Mai NDK költők, Európa, Bp., [1975], 77–78; XX. századi német költészet (Német Demokratikus Köztársaság), Európa, Bp., 1982, 228–229; Német költők – Az NDK lírája, Európa, Bp., 1982, 228–229.
Uwe Gressmann versei, szerk. Székely Magda, Európa, Bp., 1983.
Johann Gunert, Ámde a szó, amely szíven üt = Századunk osztrák lírája, szerk. Hajnal Gábor, Európa, Bp., 1963, 242.
Johann Gunert, Csónakban = Századunk osztrák lírája, szerk. Hajnal Gábor, Európa, Bp., 1963, 242–243.
Johann Gunert, Évezredek, Nagyvilág, 1966/5, 590.
Johann Gunert, Képet s feliratot viselők = Századunk osztrák lírája, szerk. Hajnal Gábor, Európa, Bp., 1963, 241.
Johann Gunert, Mindig ugyanaz = Századunk osztrák lírája, szerk. Hajnal Gábor, Európa, Bp., 1963, 244.
Johann Gunert, Míg fölcsap a piros égi láva = Századunk osztrák lírája, szerk. Hajnal Gábor, Európa, Bp., 1963, 243.
Michael Guttenbrunner, A szépség harmadik része = Századunk osztrák lírája, szerk. Hajnal Gábor, Bp., Európa, 1963, 335.
Michael Guttenbrunner, A szűz = Századunk osztrák lírája, szerk. Hajnal Gábor, Bp., Európa, 1963, 337.
Michael Guttenbrunner, Elmélkedés = Századunk osztrák lírája, szerk. Hajnal Gábor, Bp., Európa, 1963, 334; Modern nyugatnémet, osztrák és svájci költők, szerk. Hajnal Gábor, Európa, Bp., 1986, 160.
Michael Guttenbrunner, Kígyócsillag = Századunk osztrák lírája, szerk. Hajnal Gábor, Bp., Európa, 1963, 335.
Michael Guttenbrunner, Nyári mohóság = Századunk osztrák lírája, szerk. Hajnal Gábor, Bp., Európa, 1963, 332–333; Modern nyugatnémet, osztrák és svájci költők, szerk. Hajnal Gábor, Európa, Bp., 1986, 158−159.
Michael Guttenbrunner, Önéletrajz = Századunk osztrák lírája, szerk. Hajnal Gábor, Bp., Európa, 1963, 339–340.
Michael Guttenbrunner, Válság = Századunk osztrák lírája, szerk. Hajnal Gábor, Bp., Európa, 1963, 338.

~ H ~
Ha élne, újra megölném = Virágzik a pomagránát – Albán históriás énekek, balladák és népdalok, szerk. Schütz István, Karig Sára, Európa, Bp., 1968, 97.
Hajdar Bushi talpra szökik = Virágzik a pomagránát – Albán históriás énekek, balladák és népdalok, szerk. Schütz István, Karig Sára, Európa, Bp., 1968, 91.
Halil Gashi = Virágzik a pomagránát – Albán históriás énekek, balladák és népdalok, szerk. Schütz István, Karig Sára, Európa, Bp., 1968, 92–93.
Georg Heym, A bolygó hollandi = G. H., Ködvárosok, Európa, Bp., 1966, 47–50.
Georg Heym, A fa = G. H., Ködvárosok, Európa, Bp., 1966, 39–40.
Georg Heym, A láz kórháza = G. H., Ködvárosok, Európa, Bp., 1966, 20–23.
Georg Heym, A foglyok, Nagyvilág, 1962/10, 265; G. H., Ködvárosok, Európa, Bp., 1966, 43–44.
Georg Heym, A tél = G. H., Ködvárosok, Európa, Bp., 1966, 42.
Georg Heym, A kínok városa = G. H., Ködvárosok, Európa, Bp., 1966, 75–76.
Georg Heym, A ködvárosok = G. H., Ködvárosok, Európa, Bp., 1966, 78.
Georg Heym, Alvó az erdőben = G. H., Ködvárosok, Európa, Bp., 1966, 11–12.
Georg Heym, A vak = G. H., Ködvárosok, Európa, Bp., 1966, 45–46.
Georg Heym, A város = G. H., Ködvárosok, Európa, Bp., 1966, 71.
Georg Heym, A városok = G. H., Ködvárosok, Európa, Bp., 1966, 74.
Georg Heym, A városok démonai = G. H., Ködvárosok, Európa, Bp., 1966, 16–18; Klasszikus német költők I. – A középkortól a XX. századig, Európa, Bp., 1977, 420–421.
Georg Heym, Április = G. H., Ködvárosok, Európa, Bp., 1966, 19.
Georg Heym, Az éhség = G. H., Ködvárosok, Európa, Bp., 1966, 24.
Georg Heym, Columbus = G. H., Ködvárosok, Európa, Bp., 1966, 51–52.
Georg Heym, Észak felé = G. H., Ködvárosok, Európa, Bp., 1966, 41.
Georg Heym, Felhők = G. H., Ködvárosok, Európa, Bp., 1966, 32–33.
Georg Heym, Hol tegnap még a körhinták forogtak = G. H., Ködvárosok, Európa, Bp., 1966, 144.
Georg Heym, Kripta = G. H., Ködvárosok, Európa, Bp., 1966, 30–31.
Georg Heym, Marengo = G. H., Ködvárosok, Európa, Bp., 1966, 25.
Georg Heym, Roberpierre = G. H., Ködvárosok, Európa, Bp., 1966, 53.
Georg Heym, Styx = G. H., Ködvárosok, Európa, Bp., 1966, 28–29.
Rolf Hochhuth, A helytartó, Európa, Bp., 1966.
Rolf Hochmuth, A helytartó – Ötfelvonásos színmű részlete, Nagyvilág, 1963/11, 1645–1675.
Heinrich VI. von Hohenstaufen, Ékes birodalomnál… = Énekelj, aranymadár – Német lovag-költők antológiája, szerk. Lator László, Európa, Bp., 1960, 94.
Heinrich VI. von Hohenstaufen, Méned homályba visz hát… = Énekelj, aranymadár – Német lovag-költők antológiája, szerk. Lator László, Európa, Bp., 1960, 93.
Gerhard Holtz-Baumert, Fejrezge Alfonz − Kétbalkezes vidám viszontagságai, Móra Ferenc Ifjúsági könyvkiadó, Bp., 1986.
Húsz feleség = Népek költészete – Antológia a világ népköltészetéből, szerk. Kormos István, Rab Zsuzsa, Kozmosz Könyvek, Bp., 1973, 482–483.
Vang Hszi-Csien, A Harmadosok erdeje = Modern kínai költők, szerk. Tőkei Ferenc, Láng Pálné, Európa, Bp., 1961, 117–118.
Peter Huchel, A dél fehér hálói mögött = Modern nyugatnémet, osztrák és svájci költők, szerk. Hajnal Gábor, Európa, Bp., 1986, 74–75.
Peter Huchel, A nyár szibillája = Modern nyugatnémet, osztrák és svájci költők, szerk. Hajnal Gábor, Európa, Bp., 1986, 73.
Peter Huchel, A rokka, Nagyvilág, 1965/12, 1787.
Peter Huchel, In memoriam Paul Éluard, Nagyvilág, 1965/12, 1788.
Peter Huchel, Varsói emléktábla = Modern nyugatnémet, osztrák és svájci költők, szerk. Hajnal Gábor, Európa, Bp., 1986, 77–78.

~ I ~
Ismerek egy gyönyörű lányt = Népek költészete – Antológia a világ népköltészetéből, szerk. Kormos István, Rab Zsuzsa, Kozmosz Könyvek, Bp., 1973, 331.
[ismeretlen szerző], A kurtizán ékszerdoboza = Klasszikus kínai elbeszélések, szerk. Pákozdy Ferenc, Tőkei Ferenc, Európa, Bp., 1962, 178–20.
[ismeretlen szerző], A fehér legyező = Klasszikus kínai elbeszélések, szerk. Pákozdy Ferenc, Tőkei Ferenc, Európa, Bp., 1962, 235–259.
[ismeretlen szerző], Az alkimista és az ágyasa = Klasszikus kínai elbeszélések, szerk. Pákozdy Ferenc, Tőkei Ferenc, Európa, Bp., 1962, 338–360.
[ismeretlen szerző], Egy kosár mandarin és a teknősbékapáncél = Klasszikus kínai elbeszélések, szerk. Pákozdy Ferenc, Tőkei Ferenc, Európa, Bp., 1962, 204–239.
[ismeretlen szerző], Legényfogó narancsok = Klasszikus kínai elbeszélések, szerk. Pákozdy Ferenc, Tőkei Ferenc, Európa, Bp., 1962, 305–337.
[ismeretlen szerző], Meng-ji diák csodálatos kedvese = Klasszikus kínai elbeszélések, szerk. Pákozdy Ferenc, Tőkei Ferenc, Európa, Bp., 1962, 293–304.
[ismeretlen szerző], Menyasszonycsere = Klasszikus kínai elbeszélések, szerk. Pákozdy Ferenc, Tőkei Ferenc, Európa, Bp., 1962, 260–292.

~ J ~
Karl-Heinz Jakobs, A búcsú, Nagyvilág, 1962/5, 682–684.
Karl-Heinz Jakobs, Jó éjt, jó reggelt, Nagyvilág, 1962/5, 682–683.
Itámár Jaoz-Keszt, Világok = I. J. K., Tájkép füstbe Múlt és Jövő Kiadó, Bp., 1998, 33–34.
Peju Javorov, A kék köd órájában = Bolgár költők antológiája, szerk. Kormos István, Kozmosz Könyvek, Bp., 1961, 112–113.
Peju Javorov, Álarc = Bolgár költők antológiája, szerk. Kormos István, Kozmosz Könyvek, Bp., 1961, 111.
Peju Javorov, Száműzöttek = Bolgár költők antológiája, szerk. Kormos István, Kozmosz Könyvek, Bp., 1961, 106–107.
Peju Javorov, Föl ne riassza senki! = Bolgár költők antológiája, szerk. Kormos István, Kozmosz Könyvek, Bp., 1961, 100.
Peju Javorov, Gyönyörű szempár = Bolgár költők antológiája, szerk. Kormos István, Kozmosz Könyvek, Bp., 1961, 109–110.
Jevgenyij Jevtusenko, A dühös fiatalok = J. J., Ébredő város, Európa, Bp., 1972, 21–23.
Jevgenyij Jevtusenko, Hadd gratuláljak, mama = A végtelenség szomja – Hatvan év szovjet költészetéből, szerk. Rab Zsuzsa, Kozmosz Könyvek, Bp., 1977, 578–579.
Jevgenyij Jevtusenko, Hol születtem? = J. J., Ébredő város, Európa, Bp., 1972, 56–58.
Jevgenyij Jevtusenko, Körhinta = J. J., Ébredő város, Európa, Bp., 1972, 78–89.
Jevgenyij Jevtusenko, Szibériai vagyok = J. J., Ébredő város, Európa, Bp., 1972, 52–53; Egy égbolt alatt – Szovjet-orosz költők, szerk. Kardos László, Elbert János, Garai Gábor, Európa, Bp., 1981, 600–601.

~ K ~
Yaak Karsunke, Almageszt = A sóragyogású bánat – Mai nyugatnémet költők, szerk. Osztovits Levente, a verseket válogatta Hajnal Gábor, Európa, Bp., 1973, 151–152.
Yaak Karsunke, Befejezett múlt = A sóragyogású bánat – Mai nyugatnémet költők, szerk. Osztovits Levente, a verseket válogatta Hajnal Gábor, Európa, Bp., 1973, 150–151.
Yaak Karsunke, Elégia 67 november hetedikére = A sóragyogású bánat – Mai nyugatnémet költők, szerk. Osztovits Levente, a verseket válogatta Hajnal Gábor, Európa, Bp., 1973, 156–157.
Yaak Karsunke, Heraldikus = A sóragyogású bánat – Mai nyugatnémet költők, szerk. Osztovits Levente, a verseket válogatta Hajnal Gábor, Európa, Bp., 1973, 148.
Yaak Karsunke, Perzsa miniatűrök = A sóragyogású bánat – Mai nyugatnémet költők, szerk. Osztovits Levente, a verseket válogatta Hajnal Gábor, Európa, Bp., 1973, 155.
Yaak Karsunke, Pihenő országos futásban = A sóragyogású bánat – Mai nyugatnémet költők, szerk. Osztovits Levente, a verseket válogatta Hajnal Gábor, Európa, Bp., 1973, 148–149.
Yaak Karsunke, Pontossági gyakorlat = A sóragyogású bánat – Mai nyugatnémet költők, szerk. Osztovits Levente, a verseket válogatta Hajnal Gábor, Európa, Bp., 1973, 149–150.
Yaak Karsunke, Seymournak & Ernestnek többek közt = A sóragyogású bánat – Mai nyugatnémet költők, szerk. Osztovits Levente, a verseket válogatta Hajnal Gábor, Európa, Bp., 1973, 153–154.
Yaak Karsunke, Szombaton enyém a papa = A sóragyogású bánat – Mai nyugatnémet költők, szerk. Osztovits Levente, a verseket válogatta Hajnal Gábor, Európa, Bp., 1973, 154.
Ján Kalinčiak, Tisztújítás, Európa, Bp., 1963, 18, 36, 48, 55–56, 69–72, 91, 97–98, 103–104, 116–119, 166. [Versbetétek fordítása.]
Kirelejzom = Népek költészete – Antológia a világ népköltészetéből, szerk. Kormos István, Rab Zsuzsa, Kozmosz Könyvek, Bp., 1973, 394.
Sarah Kirsch, Holtod havának fényében én, Nagyvilág, 1967/2, 210; Az ünnep eszményképei. Mai NDK költők, Európa, Bp., [1975], 65.
Sarah Kirsch, Pastorale, Nagyvilág, 1967/2, 210.
Wulf Kirsten, Városszéle = Az ünnep eszményképei. Mai NDK költők, Európa, Bp., [1975], 92–93; XX. századi német költészet (Német Demokratikus Köztársaság), Európa, Bp., 1982, 237–238; Német költők – Az NDK lírája, Európa, Bp., 1982, 237–238.
Oskar Kokoschka, Az álmodó fiúk = Századunk osztrák lírája, szerk. Hajnal Gábor, Európa, Bp., 1963,195−196; Osztrák költők antológiája, szerk. Lengyel Balázs, Lantos Zsuzsa, Kormos István, Kozmosz Könyvek, Bp., 1968, 315−317.
Johanna Kraeger, Volt egyszer egy pingvin, Móra Ferenc Ifjúsági könyvkiadó, Bp., 1975.
Kuba, A népé, Nagyvilág, 1959/10, 1492.
Kuba, Búcsú, Nagyvilág, 1959/10, 1491.
Kuba, Dalold a szélbe, Nagyvilág, 1959/10, 1490.
Kuba, Forradalmár, Nagyvilág, 1959/10, 1490–1491.
Günter Kunert, Ablakon kihajolva = G. K., Kicsi, zöld emberkék, szerk. Ember Mária, Európa, Bp., 1969, 45.
Günter Kunert, A búvárok = G. K., Kicsi, zöld emberkék, szerk. Ember Mária, Európa, Bp., 1969, 120–123.
Günter Kunert, A bűnösökről, Nagyvilág, 1964/10, 1445.
Günter Kunert, A fahasáb = G. K., Kicsi, zöld emberkék, szerk. Ember Mária, Európa, Bp., 1969, 14–15.
Günter Kunert, A fátyol = G. K., Emlékezés egy planétára – Válogatott versek, szerk. Vas István, Európa, Bp., 1969, 109–110.
Günter Kunert, A folyamodványok fölülvizsgáltatnak = G. K., Kicsi, zöld emberkék, szerk. Ember Mária, Európa, Bp., 1969, 38.
Günter Kunert, A gép = G. K., Kicsi, zöld emberkék, szerk. Ember Mária, Európa, Bp., 1969, 31.
Günter Kunert, Ajánlat = Az ünnep eszményképei. Mai NDK költők, Európa, Bp., [1975], 12; XX. századi német költészet (Német Demokratikus Köztársaság), Európa, Bp., 1982, 200–201; Német költők – Az NDK lírája, Európa, Bp., 1982, 200–201.
Günter Kunert, A jóindulatú emberekről, Nagyvilág, 1962/5, 684–685.
Günter Kunert, A lengyel fa = G. K., Kicsi, zöld emberkék, szerk. Ember Mária, Európa, Bp., 1969, 41.
Günter Kunert, Alternatíva = Az ünnep eszményképei. Mai NDK költők, Európa, Bp., [1975], 9–10; XX. századi német költészet (Német Demokratikus Köztársaság), Európa, Bp., 1982, 198; Német költők – Az NDK lírája, Európa, Bp., 1982, 198.
Günter Kunert, A paradoxon mint költői elv = G. K., Miért ír az ember? – Tanulmányok, szerk. Hajnal Gábor, Lendvay Katalin, Somló Vera, Európa, Bp., 1980, 147–154; Ihlet és mesterség – A mai német líra elmélete és gyakorlata, szerk. Hajnal Gábor, Gondolat, Bp., 1972, 336.
Günter Kunert, A század 42. esztendejében = G. K., Kicsi, zöld emberkék, szerk. Ember Mária, Európa, Bp., 1969, 56.
Günter Kunert, Autóversenyző = G. K., Kicsi, zöld emberkék, szerk. Ember Mária, Európa, Bp., 1969, 25–26.
Günter Kunert, A vers tudata = G. K., Miért ír az ember? – Tanulmányok, szerk. Hajnal Gábor, Lendvay Katalin, Somló Vera, Európa, Bp., 1980, 139–144; Ihlet és mesterség – A mai német líra elmélete és gyakorlata, szerk. Hajnal Gábor, Gondolat, Bp., 1972, 44.
Günter Kunert, Az azték birodalom bukása = G. K., Kicsi, zöld emberkék, szerk. Ember Mária, Európa, Bp., 1969, 18–19.
Günter Kunert, Az elmúlás futó késleltetése = G. K., Emlékezés egy planétára – Válogatott versek, szerk. Vas István, Európa, Bp., 1969, 15–16.
Günter Kunert, Az én városképeim I. = G. K., Kicsi, zöld emberkék, szerk. Ember Mária, Európa, Bp., 1969, 43.
Günter Kunert, Az én városképeim II. = G. K., Kicsi, zöld emberkék, szerk. Ember Mária, Európa, Bp., 1969, 44.
Günter Kunert, Az időjárás meghirdetése = G. K., Emlékezés egy planétára – Válogatott versek, szerk. Vas István, Európa, Bp., 1969, 66–69.
Günter Kunert, Az isonzói csata = G. K., Kicsi, zöld emberkék, szerk. Ember Mária, Európa, Bp., 1969, 11.
Günter Kunert, Alvajáró önarckép = G. K., Emlékezés egy planétára – Válogatott versek, szerk. Vas István, Európa, Bp., 1969, 64.
Günter Kunert, Április 10. csütörtök = G. K., Kicsi, zöld emberkék, szerk. Ember Mária, Európa, Bp., 1969, 63–64.
Günter Kunert, Barátság = G. K., Kicsi, zöld emberkék, szerk. Ember Mária, Európa, Bp., 1969, 32.
Günter Kunert, Bertold B. emléke = G. K., Kicsi, zöld emberkék, szerk. Ember Mária, Európa, Bp., 1969, 54.
Günter Kunert, Beszédünk tárgya: Mathilde, Nagyvilág, 1976/3, 338–339.
Günter Kunert, Békés háború = G. K., Kicsi, zöld emberkék, szerk. Ember Mária, Európa, Bp., 1969, 57.
Günter Kunert, Bot és ernyő = G. K., Emlékezés egy planétára – Válogatott versek, szerk. Vas István, Európa, Bp., 1969, 119–120.
Günter Kunert, Búcsú = G. K., Emlékezés egy planétára – Válogatott versek, szerk. Vas István, Európa, Bp., 1969, 83.
Günter Kunert, Cím: Brno, Spielberg = G. K., Kicsi, zöld emberkék, szerk. Ember Mária, Európa, Bp., 1969, 55.
Günter Kunert, Csizma = G. K., Kicsi, zöld emberkék, szerk. Ember Mária, Európa, Bp., 1969, 48–49.
Günter Kunert, Daystream = G. K., Emlékezés egy planétára – Válogatott versek, szerk. Vas István, Európa, Bp., 1969, 123–124.
Günter Kunert, Egyesekről, akik túlélték = G. K., Emlékezés egy planétára – Válogatott versek, szerk. Vas István, Európa, Bp., 1969, 7.
Günter Kunert, Egyik napból a másikba siklom = G. K., Emlékezés egy planétára – Válogatott versek, szerk. Vas István, Európa, Bp., 1969, 84.
Günter Kunert, Egy nap = G. K., Kicsi, zöld emberkék, szerk. Ember Mária, Európa, Bp., 1969, 74.
Günter Kunert, Egy napon = G. K., Emlékezés egy planétára – Válogatott versek, szerk. Vas István, Európa, Bp., 1969, 80–82.
Günter Kunert, Egy utca története = G. K., Kicsi, zöld emberkék, szerk. Ember Mária, Európa, Bp., 1969, 103–106.
Günter Kunert, Egy világ vége = G. K., Kicsi, zöld emberkék, szerk. Ember Mária, Európa, Bp., 1969, 16–17.
Günter Kunert, El Dorado = G. K., Kicsi, zöld emberkék, szerk. Ember Mária, Európa, Bp., 1969, 36–37.
Günter Kunert, Elmúlt teleim egyike = G. K., Emlékezés egy planétára – Válogatott versek, szerk. Vas István, Európa, Bp., 1969, 71.
Günter Kunert, Előadás = G. K., Kicsi, zöld emberkék, szerk. Ember Mária, Európa, Bp., 1969, 39–40.
Günter Kunert, Ember a vízben = G. K., Kicsi, zöld emberkék, szerk. Ember Mária, Európa, Bp., 1969, 23–24.
Günter Kunert, Fehérek a felhők = G. K., Emlékezés egy planétára – Válogatott versek, szerk. Vas István, Európa, Bp., 1969, 8.
Günter Kunert, Feledékenység = G. K., Kicsi, zöld emberkék, szerk. Ember Mária, Európa, Bp., 1969, 7.
Günter Kunert, Fiókokban kutatva = G. K., Kicsi, zöld emberkék, szerk. Ember Mária, Európa, Bp., 1969, 73.
Günter Kunert, Fogalomírás, Nagyvilág, 1976/3, 339.
Günter Kunert, Gond, Nagyvilág, 1965/10, 1507.
Günter Kunert, Hagyatéktár, Berlin szívében = Az ünnep eszményképei. Mai NDK költők, Európa, Bp., [1975], 10–11; XX. századi német költészet (Német Demokratikus Köztársaság), Európa, Bp., 1982, 199–200; Német költők – Az NDK lírája, Európa, Bp., 1982, 199–200.
Günter Kunert, Hajdan: friss homokturzás = G. K., Kicsi, zöld emberkék, szerk. Ember Mária, Európa, Bp., 1969, 76–77.
Günter Kunert, Ha kialudtak a tüzek = G. K., Emlékezés egy planétára – Válogatott versek, szerk. Vas István, Európa, Bp., 1969, 13–14.
Günter Kunert, Ha megjön a hó = G. K., Emlékezés egy planétára – Válogatott versek, szerk. Vas István, Európa, Bp., 1969, 86–88.
Günter Kunert, Házi feladat = G. K., Emlékezés egy planétára – Válogatott versek, szerk. Vas István, Európa, Bp., 1969, 118.
Günter Kunert, Helyismeret = G. K., Kicsi, zöld emberkék, szerk. Ember Mária, Európa, Bp., 1969, 107–119.
Günter Kunert, Híres szubjektum = Az ünnep eszményképei. Mai NDK költők, Európa, Bp., [1975], 7–8.
Günter Kunert, Homályba öltözve csupán = G. K., Emlékezés egy planétára – Válogatott versek, szerk. Vas István, Európa, Bp., 1969, 65.
Günter Kunert, Ikarus 64 = Ihlet és mesterség – A mai német líra elmélete és gyakorlata, szerk. Hajnal Gábor, Gondolat, Bp., 1972, 341.
Günter Kunert, Ilyennek láttam ma a várost, Nagyvilág, 1962/5, 685–686.
Günter Kunert, Interfragmentárium = G. K., Emlékezés egy planétára – Válogatott versek, szerk. Vas István, Európa, Bp., 1969, 91–93.
Günter Kunert, Jobbára biblikus történet = G. K., Kicsi, zöld emberkék, szerk. Ember Mária, Európa, Bp., 1969, 30.
Günter Kunert, Jön a reggel = G. K., Emlékezés egy planétára – Válogatott versek, szerk. Vas István, Európa, Bp., 1969, 9.
Günter Kunert, Kariatidák = G. K., Kicsi, zöld emberkék, szerk. Ember Mária, Európa, Bp., 1969, 8.
Günter Kunert, „Karmos anyóka” = G. K., Kicsi, zöld emberkék, szerk. Ember Mária, Európa, Bp., 1969, 159–162.
Günter Kunert, Kedvenc foglalkozás, Nagyvilág, 1965/10, 1507.
Günter Kunert, Kérdezni egyben kérdésessé tenni, Nagyvilág, 1976/3, 339–340.
Günter Kunert, Kicsi, zöld emberkék = G. K., Kicsi, zöld emberkék, szerk. Ember Mária, Európa, Bp., 1969, 9–10.
Günter Kunert, Kis szoktató vers = G. K., Emlékezés egy planétára – Válogatott versek, szerk. Vas István, Európa, Bp., 1969, 85.
Günter Kunert, Krétajelek = Nagyvilág, 1965/10, 1506; G. K., Emlékezés egy planétára – Válogatott versek, szerk. Vas István, Európa, Bp., 1969, 62–63; Ihlet és mesterség – A mai német líra elmélete és gyakorlata, szerk. Hajnal Gábor, Gondolat, Bp., 1972, 342.
Günter Kunert, Látogatás = Az ünnep eszményképei. Mai NDK költők, Európa, Bp., [1975], 5–7; XX. századi német költészet (Német Demokratikus Köztársaság), Európa, Bp., 1982, 194–196; Német költők – Az NDK lírája, Európa, Bp., 1982, 194–196.
Günter Kunert, Leszállás után = G. K., Kicsi, zöld emberkék, szerk. Ember Mária, Európa, Bp., 1969, 52–53.
Günter Kunert, Levél = G. K., Emlékezés egy planétára – Válogatott versek, szerk. Vas István, Európa, Bp., 1969, 61.
Günter Kunert, London = G. K., Kicsi, zöld emberkék, szerk. Ember Mária, Európa, Bp., 1969, 61.
Günter Kunert, Marx = G. K., Emlékezés egy planétára – Válogatott versek, szerk. Vas István, Európa, Bp., 1969, 106.
Günter Kunert, Mi van benned = G. K., Emlékezés egy planétára – Válogatott versek, szerk. Vas István, Európa, Bp., 1969, 70.
Günter Kunert, Mint fölösleges fényűzést = G. K., Emlékezés egy planétára – Válogatott versek, szerk. Vas István, Európa, Bp., 1969, 72.
Günter Kunert, Ne nézz a tükörbe = G. K., Emlékezés egy planétára – Válogatott versek, szerk. Vas István, Európa, Bp., 1969, 107–108.
Günter Kunert, Neves ismeretlen = G. K., Kicsi, zöld emberkék, szerk. Ember Mária, Európa, Bp., 1969, 69.
Günter Kunert, Ninive = G. K., Kicsi, zöld emberkék, szerk. Ember Mária, Európa, Bp., 1969, 46–47.
Günter Kunert, Nyelv = G. K., Emlékezés egy planétára – Válogatott versek, szerk. Vas István, Európa, Bp., 1969, 78–79.
Günter Kunert, Nyomok = G. K., Emlékezés egy planétára – Válogatott versek, szerk. Vas István, Európa, Bp., 1969, 73–74.
Günter Kunert, Osztriga = G. K., Kicsi, zöld emberkék, szerk. Ember Mária, Európa, Bp., 1969, 72.
Günter Kunert, Ősz = G. K., Kicsi, zöld emberkék, szerk. Ember Mária, Európa, Bp., 1969, 65.
Günter Kunert, Pillantás a hátsó udvarra = G. K., Kicsi, zöld emberkék, szerk. Ember Mária, Európa, Bp., 1969, 68.
Günter Kunert, Poroszok = G. K., Emlékezés egy planétára – Válogatott versek, szerk. Vas István, Európa, Bp., 1969, 121–122.
Günter Kunert, Prinsengracht 263, Nagyvilág, 1976/3, 388.
Günter Kunert, Reglindis = G. K., Kicsi, zöld emberkék, szerk. Ember Mária, Európa, Bp., 1969, 35.
Günter Kunert, Utószó = G. K., Emlékezés egy planétára – Válogatott versek, szerk. Vas István, Európa, Bp., 1969, 125–129.
Günter Kunert, Ülni a ház küszöbén = G. K., Emlékezés egy planétára – Válogatott versek, szerk. Vas István, Európa, Bp., 1969, 10.
Günter Kunert, Szállni = G. K., Kicsi, zöld emberkék, szerk. Ember Mária, Európa, Bp., 1969, 62.
Günter Kunert, Sziszüfosz álma = G. K., Kicsi, zöld emberkék, szerk. Ember Mária, Európa, Bp., 1969, 42.
Günter Kunert, Tajtékok = G. K., Kicsi, zöld emberkék, szerk. Ember Mária, Európa, Bp., 1969, 12.
Günter Kunert, Talált madár = Az ünnep eszményképei. Mai NDK költők, Európa, Bp., [1975], 8.
Günter Kunert, Táj = G. K., Emlékezés egy planétára – Válogatott versek, szerk. Vas István, Európa, Bp., 1969, 89–90.
Günter Kunert, Történelem = G. K., Emlékezés egy planétára – Válogatott versek, szerk. Vas István, Európa, Bp., 1969, 75–77.
Günter Kunert, Utazás előtt = G. K., Kicsi, zöld emberkék, szerk. Ember Mária, Európa, Bp., 1969, 60.
Günter Kunert, Vallomás = G. K., Kicsi, zöld emberkék, szerk. Ember Mária, Európa, Bp., 1969, 58–59.
Günter Kunert, Vigasz, szabad szájjal = Az ünnep eszményképei. Mai NDK költők, Európa, Bp., [1975], 9; XX. századi német költészet (Német Demokratikus Köztársaság), Európa, Bp., 1982, 197; Német költők – Az NDK lírája, Európa, Bp., 1982, 197.
Günter Kunert, Vízözön = G. K., Emlékezés egy planétára – Válogatott versek, szerk. Vas István, Európa, Bp., 1969, 111.
Reiner Kunze, Megérkezés = Az ünnep eszményképei. Mai NDK költők, Európa, Bp., [1975], 15–18.

~ L ~
Gertrud von Le Fort, Utolsó a vérpadon, Vigilia Kiadó, Bp., 1999.
Richard Leising, Sziréna, Nagyvilág, 1968/2, 206; Az ünnep eszményképei. Mai NDK költők, Európa, Bp., [1975], 57; XX. századi német költészet (Német Demokratikus Köztársaság), Európa, Bp., 1982, 239–240; Német költők – Az NDK lírája, Európa, Bp., 1982, 239–240.
Lovasok dala = Népek költészete – Antológia a világ népköltészetéből, szerk. Kormos István, Rab Zsuzsa, Kozmosz Könyvek, Bp., 1973, 182–183.

~ M ~
Debbie Macomber, Karácsonyi sütemény, Arany Júlia (karácsonyi különszám), 2007/12, 5–118.
Georg Maurer, A mienk = Ihlet és mesterség – A mai német líra elmélete és gyakorlata, szerk. Hajnal Gábor, Gondolat, Bp., 1972, 266.
Georg Maurer, Megkérdezték tőlem = Ihlet és mesterség – A mai német líra elmélete és gyakorlata, szerk. Hajnal Gábor, Gondolat, Bp., 1972, 264.
Christoph Meckel, Fény, Magvető, Bp., 1987.
Christoph Meckel, Fogak, Nagyvilág, 1989/2, 220–223.
Megölte úrnőnk az urat = Népek költészete – Antológia a világ népköltészetéből, szerk. Kormos István, Rab Zsuzsa, Kozmosz Könyvek, Bp., 1973, 548–550.
Karl Mickel, A jel = Az ünnep eszményképei. Mai NDK költők, Európa, Bp., [1975], 43; XX. századi német költészet (Német Demokratikus Köztársaság), Európa, Bp., 1982, 266–267; Német költők – Az NDK lírája, Európa, Bp., 1982, 266–267.
Karl Mickel, Drezdai házak = Az ünnep eszményképei. Mai NDK költők, Európa, Bp., [1975], 37–41; XX. századi német költészet (Német Demokratikus Köztársaság), Európa, Bp., 1982, 259–264; Német költők – Az NDK lírája, Európa, Bp., 1982, 259-264.
Karl Mickel, Hippopotámosz = Az ünnep eszményképei. Mai NDK költők, Európa, Bp., [1975], 41; XX. századi német költészet (Német Demokratikus Köztársaság), Európa, Bp., 1982, 265; Német költők – Az NDK lírája, Európa, Bp., 1982, 265.
Karl Mickel, Német nő 46 = Az ünnep eszményképei. Mai NDK költők, Európa, Bp., [1975], 42; XX. századi német költészet (Német Demokratikus Köztársaság), Európa, Bp., 1982, 266; Német költők – Az NDK lírája, Európa, Bp., 1982, 266.
Karl Mickel, Petzwoi nyár, Nagyvilág, 1967/2, 211; Az ünnep eszményképei. Mai NDK költők, Európa, Bp., [1975], 41; XX. századi német költészet (Német Demokratikus Köztársaság), Európa, Bp., 1982, 264; Német költők – Az NDK lírája, Európa, Bp., 1982, 264.
Karl Mickel, Sírvers partizánoknak = Az ünnep eszményképei. Mai NDK költők, Európa, Bp., [1975], 43; XX. századi német költészet (Német Demokratikus Köztársaság), Európa, Bp., 1982, 267; Német költők – Az NDK lírája, Európa, Bp., 1982, 267.
Migjeni [Millosh Gjergj Nikolla], A nyomor költeménye, Nagyvilág, 1958/8, 115–116.
Christian Morgenstern, A holdjuh = Ch. M., Akasztófadalok, Móra Ferenc Könyvkiadó, Bp., 1989, 16.
Christian Morgenstern, A sóhaj = Ch. M., Akasztófadalok, Móra Ferenc Könyvkiadó, Bp., 1989, 30.
Christian Morgenstern, Aklujj = Ch. M., Akasztófadalok, Móra Ferenc Könyvkiadó, Bp., 1989, 54.
Christian Morgenstern, Búbálna, avagy az özönvíz = Ch. M., Akasztófadalok, Móra Ferenc Könyvkiadó, Bp., 1989, 52.
Christian Morgenstern, Féléjfél = Ch. M., Akasztófadalok, Móra Ferenc Könyvkiadó, Bp., 1989, 14.
Christian Morgenstern, Idők között = Ch. M., Akasztófadalok, Móra Ferenc Könyvkiadó, Bp., 1989, 48.
Christian Morgenstern, Jeremias Mueller magyarázata = Ch. M., Akasztófadalok, Móra Ferenc Könyvkiadó, Bp., 1989, 7, 9, 11, 13, 15, 17, 19, 23, 25, 27, 31, 35, 37, 39, 43, 47, 49, 51, 53, 55, 57, 61, 63..
Christian Morgenstern, Utószó = Ch. M., Akasztófadalok, Móra Ferenc Könyvkiadó, Bp., 1989, 16.
Christian Morgenstern, Varjú Vata = Ch. M., Akasztófadalok, Móra Ferenc Könyvkiadó, Bp., 1989, 16.
Heiner Müller, Tudósítás a kezdetről = Aurora – Nemzetközi lírai antológia a nagy október szocialista forradalom ötvenedik évfordulójára, Magvető, Budapest, 1967, 450–451.

~ N ~
Ne sírj értem édesanyám = Virágzik a pomagránát – Albán históriás énekek, balladák és népdalok, szerk. Schütz István, Karig Sára, Európa, Bp., 1968, 85–86.
Nesze az obsitod, tél = Népek költészete – Antológia a világ népköltészetéből, szerk. Kormos István, Rab Zsuzsa, Kozmosz Könyvek, Bp., 1973, 517–518.
Friedrich Nietzsche, [Ajándékot hozok tenéked] = F. N., A nőkről, vál. és komm. Klaus Goch, Holnap Kiadó, Bp., 2006, 13–14.
Friedrich Nietzsche, [Érosz most ismét megrázza elmém] = F. N., A nőkről, vál. és komm. Klaus Goch, Holnap Kiadó, Bp., 2006, 18–20.
Friedrich Nietzsche, [Földi örömre születned] = F. N., A nőkről, vál. és komm. Klaus Goch, Holnap Kiadó, Bp., 2006, 25–26.
Friedrich Nietzsche, [Volnék, sóhajt az ibolya] = F. N., A nőkről, vál. és komm. Klaus Goch, Holnap Kiadó, Bp., 2006, 29.
Friedrich Nietzsche, [Szólítottál] = F. N., A nőkről, vál. és komm. Klaus Goch, Holnap Kiadó, Bp., 2006, 30–31.
Friedrich Nietzsche, [Futnak a boldog álmok] = F. N., A nőkről, vál. és komm. Klaus Goch, sHolnap Kiadó, Bp., 2006, 38–39.
Friedrich Nietzsche, [Az erdőn, hangjára a szélnek] = F. N., A nőkről, vál. és komm. Klaus Goch, Holnap Kiadó, Bp., 2006, 45–48.
Friedrich Nietzsche, Halászleány = F. N., A nőkről, vál. és komm. Klaus Goch, Holnap Kiadó, Bp., 2006, 46–47.
Friedrich Nietzsche, Nagyanyó = F. N., A nőkről, vál. és komm. Klaus Goch, Holnap Kiadó, Bp., 2006, 47–48.
Friedrich Nietzsche, [Egy nap s búcsú a vége] = F. N., A nőkről, vál. és komm. Klaus Goch, Holnap Kiadó, Bp., 2006, 58–62.
Friedrich Nietzsche, Első búcsú = F. N., A nőkről, vál. és komm. Klaus Goch, Holnap Kiadó, Bp., 2006, 62–63.
Friedrich Nietzsche, Második búcsú = F. N., A nőkről, vál. és komm. Klaus Goch, Holnap Kiadó, Bp., 2006, 63–64.
Friedrich Nietzsche, Emlékezés = F. N., A nőkről, vál. és komm. Klaus Goch, Holnap Kiadó, Bp., 2006, 65.
Friedrich Nietzsche, Andromakhé = F. N., A nőkről, vál. és komm. Klaus Goch, Holnap Kiadó, Bp., 2006, 76.
Friedrich Nietzsche, Kasszandra = F. N., A nőkről, vál. és komm. Klaus Goch, Holnap Kiadó, Bp., 2006, 76.
Friedrich Nietzsche, Antigoné = F. N., A nőkről, vál. és komm. Klaus Goch, Holnap Kiadó, Bp., 2006, 76.
Friedrich Nietzsche, Livia = F. N., A nőkről, vál. és komm. Klaus Goch, Holnap Kiadó, Bp., 2006, 77.
Friedrich Nietzsche, Kornélia = F. N., A nőkről, vál. és komm. Klaus Goch, Holnap Kiadó, Bp., 2006, 77.
Friedrich Nietzsche, A frankok az égben = F. N., A nőkről, vál. és komm. Klaus Goch, Holnap Kiadó, Bp., 2006, 88–89.
Friedrich Nietzsche, [Tegnap bölcs voltam, leányka] = F. N., A nőkről, vál. és komm. Klaus Goch, Holnap Kiadó, Bp., 2006, 162.
Friedrich Nietzsche, Szentelve minden alkotóknak = F. N., A nőkről, vál. és komm. Klaus Goch, Holnap Kiadó, Bp., 2006, 191.

~ P ~
Pal Golemi = Virágzik a pomagránát – Albán históriás énekek, balladák és népdalok, szerk. Schütz István, Karig Sára, Európa, Bp., 1968, 82.
Liu Pan-Nung, Falusi alkonyat = Mao Ce-Tung, Kang Paj-Ching, Li Jang, Modern kínai költők, szerk. Tőkei Ferenc, Láng Pálné, Európa, Bp., 1961, 39–40.
Valeri Petrov, A főbejárat előtt = Enyhe ősz, szerk. Juhász Péter, Európa, Bp., 1982, 15.
Valeri Petrov, A harsonás = Enyhe ősz, szerk. Juhász Péter, Európa, Bp., 1982, 37.
Valeri Petrov, A jó levelek = Enyhe ősz, szerk. Juhász Péter, Európa, Bp., 1982, 40.
Valeri Petrov, A kulcs = Enyhe ősz, szerk. Juhász Péter, Európa, Bp., 1982, 35–36.
Valeri Petrov, Hős kérés = Enyhe ősz, szerk. Juhász Péter, Európa, Bp., 1982, 7.
Valeri Petrov, Hüvelyk Matyi = Enyhe ősz, szerk. Juhász Péter, Európa, Bp., 1982, 55–68.
Valeri Petrov, Magamhoz = Enyhe ősz, szerk. Juhász Péter, Európa, Bp., 1982, 9.
Valeri Petrov, Magány = Enyhe ősz, szerk. Juhász Péter, Európa, Bp., 1982, 18.
Valeri Petrov, Max és Móric = Enyhe ősz, szerk. Juhász Péter, Európa, Bp., 1982, 10.
Valeri Petrov, Sápadt égbolt alatt = Enyhe ősz, szerk. Juhász Péter, Európa, Bp., 1982, 20–21.
Valeri Petrov, Szomorú = Enyhe ősz, szerk. Juhász Péter, Európa, Bp., 1982, 22.
Valeri Petrov, Zsidó viccek = Enyhe ősz, szerk. Juhász Péter, Európa, Bp., 1982, 17.
Poharam-bátyuskám = Népek költészete – Antológia a világ népköltészetéből, szerk. Kormos István, Rab Zsuzsa, Kozmosz Könyvek, Bp., 1973, 395–396.

~ R ~
Der burghoff von Rietenberg, Magányom fűszere, szép hölgy… = Énekelj, aranymadár – Német lovag-költők antológiája, szerk. Lator László, Európa, Bp., 1960, 61.
Peter Rühmkorf, A vers mint hazugságdetektor = Ihlet és mesterség – A mai német líra elmélete és gyakorlata, szerk. Hajnal Gábor, Gondolat, Bp., 1972, 72.

~ S ~
Arno Schmidt, Túlságosan hasonlított = King Kong gyermekei – Mai német elbeszélők, szerk. Varga Katalin és Domokos Mátyás, Bp., Szépirodalmi, 1983, 17–21.
René Schwachhofer, Az idegen = XX. századi német költészet (Német Demokratikus Köztársaság), Európa, Bp., 1982, 58; Német költők – Az NDK lírája, Európa, Bp., 1982, 58.
René Schwachhofer, Bukolikus tavasz = XX. századi német költészet (Német Demokratikus Köztársaság), Európa, Bp., 1982, 60; Német költők – Az NDK lírája, Európa, Bp., 1982, 60.
René Schwachhofer, Dél = XX. századi német költészet (Német Demokratikus Köztársaság), Európa, Bp., 1982, 59; Német költők – Az NDK lírája, Európa, Bp., 1982, 59.
René Schwachhofer, Emlékezz = XX. századi német költészet (Német Demokratikus Köztársaság), Európa, Bp., 1982, 59; Német költők – Az NDK lírája, Európa, Bp., 1982, 59.
Manfred Streubel, Éjről éjre = Az ünnep eszményképei. Mai NDK költők, Európa, Bp., [1975], 35–36; XX. századi német költészet (Német Demokratikus Köztársaság), Európa, Bp., 1982, 220–221; Német költők – Az NDK lírája, Európa, Bp., 1982, 220–221.
Manfred Streubel, Percnyi emlékezés = Az ünnep eszményképei. Mai NDK költők, Európa, Bp., [1975], 35; XX. századi német költészet (Német Demokratikus Köztársaság), Európa, Bp., 1982, 220; Német költők – Az NDK lírája, Európa, Bp., 1982, 220.

~ Sz ~
Wilhelm Szabo, A megtanulhatatlan = Ihlet és mesterség – A mai német líra elmélete és gyakorlata, szerk. Hajnal Gábor, Gondolat, Bp., 1972, 248.
Wilhelm Szabo, Döntés után = Ihlet és mesterség – A mai német líra elmélete és gyakorlata, szerk. Hajnal Gábor, Gondolat, Bp., 1972, 250.
Wilhelm Szabo, Falu, félelem, Nagyvilág, 1966/5, 690.
Wilhelm Szabo, Lemondás = Ihlet és mesterség – A mai német líra elmélete és gyakorlata, szerk. Hajnal Gábor, Gondolat, Bp., 1972, 250.
Hsziao Szan, Hitvallásom = Mao Ce-Tung, Kang Paj-Ching, Li Jang, Modern kínai költők, szerk. Tőkei Ferenc, Láng Pálné, Európa, Bp., 1961, 91.
Szól a hírnök tetovába = Virágzik a pomagránát – Albán históriás énekek, balladák és népdalok, szerk. Schütz István, Karig Sára, Európa, Bp., 1968, 87–88.

~ T ~
Li Taj-Po, Fölkapaszkodtam a Szilva-dombra s megnéztem a Csinglinget = Li Taj-Po versei, Európa, Bp., 1961, 122–123.
Li Taj-Po, Két vers a Lu-hegyi zuhatagról = Li Taj-Po versei, Európa, Bp., 1961, 204–205.
Li Taj-Po, Keleten van a Sárga Daru hegy = Li Taj-Po versei, Európa, Bp., 1961, 229.
Li Taj-Po, Megmásztam a Taj-Po hegyét = Li Taj-Po versei, Európa, Bp., 1961, 70.
Li Taj-Po, Papagáj-sziget = Li Taj-Po versei, Európa, Bp., 1961, 266.
Talpig fekete ruhában = Virágzik a pomagránát – Albán históriás énekek, balladák és népdalok, szerk. Schütz István, Karig Sára, Európa, Bp., 1968, 89.
Harry Thürk, A dzsungel előtt meghal a szél, Európa, Bp., 1963.
Kurt Tucholsky, Anyai kéz, Nagyvilág, 1958/6, 820.

~ V ~
Ivan Vazov, A panagrurisei felkelők = I. V., Ha sorsom úgy határoz – válogatott versek, szerk. Ivan Nikolov, Európa, Bp., 1978, 10–11.
Ivan Vazov, Az évszázad = I. V., Ha sorsom úgy határoz – válogatott versek, szerk. Ivan Nikolov, Európa, Bp., 1978, 23–27.
Ivan Vazov, Az újra hangolt guzla = I. V., Ha sorsom úgy határoz – válogatott versek, szerk. Ivan Nikolov, Európa, Bp., 1978, 5–7.
Ivan Vazov, Hol van Bulgária? = I. V., Ha sorsom úgy határoz – válogatott versek, szerk. Ivan Nikolov, Európa, Bp., 1978, 18–20; „Fehér szél támad…” – Bolgár költők antológiája, szerk. Kormos István, Juhász Péter, Kozmosz Könyvek, Bp., 1983, 145−146.
Ivan Vazov, Lobogó = I. V., Ha sorsom úgy határoz – válogatott versek, szerk. Ivan Nikolov, Európa, Bp., 1978, 8–9.
Ivan Vazov, Oroszország = I. V., Ha sorsom úgy határoz – válogatott versek, szerk. Ivan Nikolov, Európa, Bp., 1978, 28–32.
Ivan Vazov, Séta Baniasába = I. V., Ha sorsom úgy határoz – válogatott versek, szerk. Ivan Nikolov, Európa, Bp., 1978, 33–37.
Ivan Vazov, Szabadság vagy halál! = I. V., Ha sorsom úgy határoz – válogatott versek, szerk. Ivan Nikolov, Európa, Bp., 1978, 12–13.
Alekszandâr Vutimszki, A síkon = Bolgár költők antológiája, szerk. Kormos István, Kozmosz Könyvek, Bp., 1961, 252; „Fehér szél támad…” – Bolgár költők antológiája, szerk. Kormos István, Juhász Péter, Kozmosz Könyvek, Bp., 1983, 245.
Alekszandâr Vutimszki, Egyhangú táj = Bolgár költők antológiája, szerk. Kormos István, Kozmosz Könyvek, Bp., 1961, 251; „Fehér szél támad…” – Bolgár költők antológiája, szerk. Kormos István, Juhász Péter, Kozmosz Könyvek, Bp., 1983, 246.

~ W ~
Ehm Welk, Kummerowi pogányok, szerk. Kristó Nagy István, Magvető, Bp., 1966.
Walter Werner, Ami megmarad, Nagyvilág, 1960/9, 1286; XX. századi német költészet (Német Demokratikus Köztársaság), Európa, Bp., 1982, 155–156; Német költők – Az NDK lírája, Európa, Bp., 1982, 155–156.
Walter Werner, Barátomnak, Nagyvilág, 1960/9, 1286; XX. századi német költészet (Német Demokratikus Köztársaság), Európa, Bp., 1982, 154–155; Német költők – Az NDK lírája, Európa, Bp., 1982, 154–155.
Walter Werner, Orel előtt = XX. századi német költészet (Német Demokratikus Köztársaság), Európa, Bp., 1982, 156–157; Német költők – Az NDK lírája, Európa, Bp., 1982, 156–157.
Paul Wiens, Végrendelet, Nagyvilág, 1966/9, 1289
Karel van de Woestijne, A csapszéki leánykák = Flamand lírai antológia, szerk. Rét Rózsa, Magvető, Bp., 1969, 269–270.
Karel van de Woestijne, A menyasszony szól = Flamand lírai antológia, szerk. Rét Rózsa, Magvető, Bp., 1969, 264.
Karel van de Woestijne, Anya és fia = Flamand lírai antológia, szerk. Rét Rózsa, Magvető, Bp., 1969, 259–260.
Karel van de Woestijne, Bágyadt, csöndes nap = Flamand lírai antológia, szerk. Rét Rózsa, Magvető, Bp., 1969, 271.
Karel van de Woestijne, Bíborhéjú gyümölcs vagyok = Flamand lírai antológia, szerk. Rét Rózsa, Magvető, Bp., 1969, 268–269.
Karel van de Woestijne, Flandria, dús hazám = Flamand lírai antológia, szerk. Rét Rózsa, Magvető, Bp., 1969, 265.
Karel van de Woestijne, Hallom, az éj = Flamand lírai antológia, szerk. Rét Rózsa, Magvető, Bp., 1969, 267.
Karel van de Woestijne, Ha meghalok = Flamand lírai antológia, szerk. Rét Rózsa, Magvető, Bp., 1969, 265–266.
Karel van de Woestijne, Harmatban szundít a rózsa = Flamand lírai antológia, szerk. Rét Rózsa, Magvető, Bp., 1969, 268.
Karel van de Woestijne, Igaz apám voltál = Flamand lírai antológia, szerk. Rét Rózsa, Magvető, Bp., 1969, 270.
Karel van de Woestijne, Két részlet az Ádám-ból = Flamand lírai antológia, szerk. Rét Rózsa, Magvető, Bp., 1969, 254–259.
Karel van de Woestijne, Lázdallam = Flamand lírai antológia, szerk. Rét Rózsa, Magvető, Bp., 1969, 261–262.
Karel van de Woestijne, Megismertek mindnyájan engem = Flamand lírai antológia, szerk. Rét Rózsa, Magvető, Bp., 1969, 266.
Karel van de Woestijne, Mint susogó fohász = Flamand lírai antológia, szerk. Rét Rózsa, Magvető, Bp., 1969, 263–264.
Karel van de Woestijne, Újra közel az ősz = Flamand lírai antológia, szerk. Rét Rózsa, Magvető, Bp., 1969, 262–263.

Majtényi Zoltán

műfordító, fordító, író

;
A formázatlan bejegyzések ellenőrizetlenek, ill. pontosításra szorulnak, ám frissítésük folyamatos.
Köszönettel fogadunk minden helyreigazítást és kiegészítést címünkre: huperion.muhelykukacgmail.com!
A bibliográfiát összeállította: Fülöp József.

Majtényi Zoltán 2012 decemberében látogatott el műhelyünkbe. Az alábbi bibliográfiával tisztelgünk a műfordító, író és szerkesztő előtt. Gyűjtésünk Majtényi műfordításait és fordításait tartalmazza, magyarról magyarra való fordításait, önálló írásait, illetve szerkesztéseit nem – de még ebben a formában is csak közelítés.

~ A ~
A XX. század krónikája, Officina-Nova, Bp., 1993.
A Helgi-rímur (részlet) = Skandináv költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1967, 7174.
A kereszténység krónikája, Officina-Nova, Bp., 1998.
A sport krónikája, Officina-Nova, Bp., 2000. [Többekkel közösen.]
A trentói diákok a kapitalizmus oktatási rendszeréről = Köpeczi Béla, Reform vagy forradalom? Diákság, egyetem, társadalom Nyugat-Európában, Kozmosz, Bp., 1970, 153166.
Jean-Paul Albert, Pierre Avérous, Denise Grenon (szerk.), Forró és hideg égövi állatok, Pesti Szalon Könyvkiadó, Bp., 1994.
Fran
Albreht, Szél = A szlovén irodalom kistükre, Európa, Bp., 1973, 355.
Petar
Alipiev, *** = Bronzpillák – Az új bolgár líra 125 éve, Masszi Lap- és Könyvkiadó Kft., Bp., 2002, 270271.
Petár
Alipiev, A fák fölött fehér = Margarétás záporok – Mai bolgár költők, Európa, Bp., 1973, 66.
Petár
Alipiev, Kakukk = Margarétás záporok – Mai bolgár költők, Európa, Bp., 1973, 6869.
Petar
Alipiev, Róka = Bolgár költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1966, 285286.
Petar
Alipiev, Róka = Bronzpillák – Az új bolgár líra 125 éve, Masszi Lap- és Könyvkiadó Kft., Bp., 2002, 271272.
Petár
Alipiev, Róka = Margarétás záporok – Mai bolgár költők, Európa, Bp., 1973, 6768.
Hans Christian
Andersen, Dániám, hazám = Skandináv költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1967, 348349.
Petar Kara
Angov, Tavaszi esők Melnik fölött = Bolgár költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1966, 296297.
Enrico Annoscia – Marco Biscione – Rossana Bossaglia – Antinori Alessandra Cardelli, Egyetemes művészettörténet, Park Könyvkiadó, Bp., 1999. [Bencze Ágnessel és Ernyei Katalinnal közösen.]
August Apel, Pezsgő = Klasszikus német költők I. – A középkortól a XX. századig, Európa, Bp., 1977, 542.
August Apel, Az éj = Klasszikus német költők I. – A középkortól a XX. századig, Európa, Bp., 1977, 543.

Pietro
Aretino, A hipokrita = A vén szerelmes – Régi olasz komédiák, Európa, Bp., 1984, 95215.
Giovanni
Arpino, Nem ér semmit, ha sírsz = Szerelmes ezüst kalendárium, Kozmosz, Bp., 1967, 122123.
Miguel
Arteche, Az ebédlő = Hová mégy a nyárban? Modern chilei költők, Európa, Bp., 1980, 169.
Miguel
Arteche, Megmutatták nekünk a bizánci Krisztus lábát = Hová mégy a nyárban? Modern chilei költők, Európa, Bp., 1980, 170.
Miguel Ángel
Asturias, Forgószél, Európa, Bp., 1985. [Versbetétek fordítása: 126, 143, 185, 187188, 193194.]
Erich Auerbach, Mimézis, Gondolat, Bp., 1985, 52, 5657, 117, 138, 154, 169, 181, 210211.

~ B ~
Emilio Ballagas, Bűvölj el, Te dalolj hát = Járom és csillag – Latin-amerikai költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1984, 487488.
Emilio Ballagas, María Balén Chacón elégiája = Járom és csillag – Latin-amerikai költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1984, 486487.
Emilio Ballagas, Noktürn és elégia = Járom és csillag – Latin-amerikai költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1984, 488491.
Bruno Balzano, Az első miértek, Bp., Magyar Könyvklub, 1997. (Fery Verával.)
Bruno Balzano, Én és a természet, Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Bp., 1994.
José Álvarez Baragano, Fáj, hogy egy vagyok = Járom és csillag – Latin-amerikai költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1984, 589.
Girolamo Bargagli, A zarándoknő = A vén szerelmes. Régi olasz komédiák, Európa, Bp., 1984, 493622. [Bemutató: Budaörsi Parkszínpad, 2004-2005.]
Gerhard Barnstner, Utópikus anekdoták, Galaktika 21 – Tudományos-fantasztikus antológia, Kozmosz, Bp., 1976, 1315.
Vladimir Basev, Keserűség = Margarétás záporok – Mai bolgár költők, Európa, Bp., 1973, 136137.
Horst Bastian, Az első csók = Szerelmesek – Elbeszélések, Kozmosz, Bp., 1975, 2536.
Vladimir Beekman, Alkonyati pillanat = Észt költők – Huszadik századi észt líra, Európa, Bp., 1975, 508509.
Vladimir Beekman, Családfa = A végtelenség szomja – Hatvan év szovjet költészetéből, Bp., Kozmosz Könyvek, 1977, 383385.
Vladimir Beekman, Családfa = Észt költők – Huszadik századi észt líra, Európa, Bp., 1975, 510512.
Vladimir Beekman, Csúcsforgalom = Észt költők – Huszadik századi észt líra, Európa, Bp., 1975, 506507.
Vladimir Beekman, Ha egyszer nem tudok = Észt költők – Huszadik századi észt líra, Európa, Bp., 1975, 509510.
Vladimir Beekman, Ne ijesztegessétek a havasi embert! = Észt költők – Huszadik századi észt líra, Európa, Bp., 1975, 505506.
Vladimir Beekman, Sajátmagammal = Észt költők – Huszadik századi észt líra, Európa, Bp., 1975, 507508.
Valentina Beggio, 366... sőt több kérdés és felelet, Móra, Bp., 1993.
Angelo Beolco (Ruzzante), Az anconai özvegy = A vén szerelmes – Régi olasz komédiák, Európa, Bp., 1984, 291359.
Carlo Bernani, Lyuk a szélvédőn, Nagyvilág, Bp., 1965.
Enzo Biagi, Szerelmek, Béta Könyvkiadó, Bp., 1990.
Bibliai történelmi atlasz, Omega Kiadó, Debrecen, 1991. [Első rész: 337.]
Giovanni Boccaccio, Dantém, te most... = Áldott a nap I. Olasz költők antológiája, Dacia Könyvkiadó, Kolozsvár-Napoca, 1985, 122.
Giovanni Boccaccio, Dante Alighieri vagyok… = Boccaccio művei, Magyar Helikon, Bp., 1964, 1028. [= Boccaccio művei 2., Európa, Bp., 1975, 615616.]
Giovanni Boccaccio, Dantém, te most… = Boccaccio művei, Magyar Helikon, Bp., 1964, 1023. [= Boccaccio művei 2., Európa, Bp., 1975, 610.]
Giovanni Boccaccio, Én kedves uram, ama honba térsz meg = Boccaccio művei, Magyar Helikon, Bp., 1964, 1027. [= Boccaccio művei 2., Európa, Bp., 1975, 615.]
Giovanni Boccaccio, Fiesolei nimfaének (részletek) = Udvariatlan szerelem – A középkori obszcén költészet antológiája, prae.hu, Bp., 2006, 147152.
Giovanni Boccaccio, Gyakran megesik, hogy gondolatokba... = Boccaccio művei, Magyar Helikon, Bp., 1964, 1003. [= Boccaccio művei 2., Európa, Bp., 1975, 586587.]
Giovanni Boccaccio, Ha Dante sír bárhol... = Boccaccio művei, Magyar Helikon, Bp., 1964, 1027. [= Boccaccio művei 2., Európa, Bp., 1975, 614.]
Giovanni Boccaccio, Hippocrates, Avicenna, Galenus... = Boccaccio művei, Magyar Helikon, Bp., 1964, 10201021. [= Boccaccio művei 2., Európa, Bp., 1975, 607.]
Giovanni Boccaccio, Ismeretlenhez = Boccaccio művei, Magyar Helikon, Bp., 1964, 1026.
Giovanni Boccaccio, Lerántottam én hitványmód... = Boccaccio művei, Magyar Helikon, Bp., 1964, 1027. [= Boccaccio művei 2., Európa, Bp., 1975, 613614.]
Giovanni Boccaccio, Mért gyötrődsz, küzdesz, mért reszeli ráspoly... = Boccaccio művei, Magyar Helikon, Bp., 1964, 1008. [= Boccaccio művei 2., Európa, Bp., 1975, 592593.]
Giovanni Boccaccio, Parthenopé, a szirén, e vidéken... = Boccaccio művei, Magyar Helikon, Bp., 1964, 1009. [= Boccaccio művei 2., Európa, Bp., 1975, 593594.]
Giovanni Boccaccio, Szerelmi gond, elégségében egyszer... = Boccaccio művei, Magyar Helikon, Bp., 1964, 10141015. [= Boccaccio művei 2., Európa, Bp., 1975, 599601.]
Giovanni Boccaccio, Ugyanahhoz = Boccaccio művei, Magyar Helikon, Bp., 1964, 1027.
Dimitar Bojadzsiev, Elégia = Bolgár költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1966, 115116.
Paul Boldt, Halfogás a Friedrichstrassén = Verses világjárás, Kozmosz, Bp., 1971, 453.
Bolognai Névtelen, A két komámasszony = Udvariatlan szerelem – A középkori obszcén költészet antológiája, prae.hu, Bp., 2006, 116117.
Dimo Borjalov, Töredék = „Fehér szél támad” – Bolgár költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1983, 454455.
Alain Bosquet, Legenda = Szerelmes ezüst kalendárium, Kozmosz, Bp., 1967, 412.
Annamarie Bostroem, Pezsdül még sóhajod puha hajamban = Szerelmes ezüst kalendárium, Kozmosz, Bp., 1967, 410.
Bozsidar Bozsilov, Fájdalom = „Fehér szél támad” – Bolgár költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1983, 291.
Bozsidar Bozsilov, Jönnek majd tavaszok = „Fehér szél támad” – Bolgár költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1983, 289290.
Bozsidar Bozsilov, Otthagyhatjuk őket = Bolgár költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1966, 270.
Bozsidar Bozsilov, Rémület = Bolgár költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1966, 267.
Bozsidar Bozsilov, Talán mert végtelenül fiatal vagy = „Fehér szél támad” – Bolgár költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1983, 290291.
Tycho Brahe, Elégia Dániához = Skandináv költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1967, 304306.
Petko Bratinov, Aszály = Fénykerék – Fiatal bolgár költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1977, 3132.
Petko Bratinov, Bánatos románc = Fénykerék – Fiatal bolgár költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1977, 3234.
Petko Bratinov, Megpróbáltatás = Fénykerék – Fiatal bolgár költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1977, 31.
Helen Brooks, Nem élhetek szeretet nélkül, Bp., Magyar Könyvklub, 1998.
Edith Bruck, Az egyenlőség, apa!, Nagyvilág, 1977/3, 327328.
Edith Bruck, Barátnőm, testvérem, társam, ellenségem, Nagyvilág, 1977/3, 326327.
Edith Bruck, Gyermekkor, Nagyvilág, 1977/3, 327.
Búza Péter, Buda – Danubio – Pest, Officina-Nova, Bp., 1999. [Olasz nyelvre.]

~ C ~
Corrado Calabro, L'angelo incredulo: Poesie, Bp., Széphalom Könyvműhely, 2007.
César Calvo, Dicsőség szombatja = Szobor a tengeren – Mai perui költők, Európa, Bp., 1975, 130132.
César Calvo, Homokóra = Szobor a tengeren – Mai perui költők, Európa, Bp., 1975, 128129.
César Calvo, Kérdések és félhomályok = Szobor a tengeren – Mai perui költők, Európa, Bp., 1975, 127128.
César Calvo, Ma nekifogtam írni = Szobor a tengeren – Mai perui költők, Európa, Bp., 1975, 133.
César Calvo, Távollétek és késedelmek III = Szobor a tengeren – Mai perui költők, Európa, Bp., 1975, 125126.
Sergio Campos, A keringő, Nagyvilág, 1991/5, 721722.
Sergio Campos, A végszó szonettje, Nagyvilág, 1991/5, 721.
Sergio Campos, Hogyan értsük a szépséget?, Nagyvilág, 1991/5, 723.
Sergio Campos, Időtlen ének, Nagyvilág, 1991/5, 722.
Sergio Campos, Ilyen a lángész, ha brazil, Nagyvilág, 1991/5, 722723.
Luís de Camões, Ah, Dinemeném, elhagytad e lelket = L. de C., Költemények, Kráter, Bp., 1993, 41.
Luís de Camões, Ama borús-víg hajnal virradatja = L. de C., Költemények, Kráter, Bp., 1993, 39.
Luís de Camões, Főkötőm batoisztja = L. de C., Költemények, Kráter, Bp., 1993, 8385.
Luís de Camões, Ha szép arca édes mosolyt derenget = L. de C., Költemények, Kráter, Bp., 1993, 27.
Luís de Camões, Mezítláb forrásra mégyen = L. de C., Költemények, Kráter, Bp., 1993, 81.
Luís de Camões, Sok zöld liget, sok vidám-zsenge róna = L. de C., Költemények, Kráter, Bp., 1993, 51.
Luís de Camões, Te drága ellenség, kinek kezébe = L. de C., Költemények, Kráter, Bp., 1993, 43.
Ivan Canev, Achilles = Fénykerék – Fiatal bolgár költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1977, 4344.
Ivan Canev, Appokaliptikusan = Fénykerék – Fiatal bolgár költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1977, 44.
Ivan Canev, A tücsök = Fénykerék – Fiatal bolgár költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1977, 4546.
Ivan Canev, Dél = Fénykerék – Fiatal bolgár költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1977, 43.
Ivan Canev, Emléktábla = Fénykerék – Fiatal bolgár költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1977, 4849.
Ivan Canev, Méhecske = Fénykerék – Fiatal bolgár költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1977, 4445.
Ivan Canev, Pétek, 13 = Fénykerék – Fiatal bolgár költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1977, 47.
Ivan Canev, Suttogás az éjszakában = Fénykerék – Fiatal bolgár költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1977, 46.
Ivan Canev, Szeles idő = Fénykerék – Fiatal bolgár költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1977, 49.
Ivan Canev, Szélfa a dombon = Fénykerék – Fiatal bolgár költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1977, 4748.
Ivan Canev, Távirat = Fénykerék – Fiatal bolgár költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1977, 50.
Sztefan Canev, Szozopoli emlék = Bolgár költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1966, 319320.
Giosuè Carducci, Alpesi reggel = Giosue Carducci válogatott versei, Európa, Bp., 1961, 111112.
Giosuè Carducci, A Monte Marión = Carducci válogatott versei, Móra, Bp., 1965, 127129.
Giosuè Carducci, A parasztközösség = Giosue Carducci válogatott versei, Európa, Bp., 1961, 109110. [Móra, Bp., 1965, 6970.]
Giosuè Carducci, A San Petronio téren = Carducci válogatott versei, Móra, Bp., 1965, 9293.
Giosuè Carducci, Az Addán = Carducci válogatott versei, Móra, Bp., 1965, 143146.
Giosuè Carducci, Az anya = Carducci válogatott versei, Móra, Bp., 1965, 107108.
Giosuè Carducci, Ábránd = Carducci válogatott versei, Móra, Bp., 1965, 138139.
Giosuè Carducci, Cadore = Carducci válogatott versei, Móra, Bp., 1965, 113120.
Giosuè Carducci, Ça ira = Carducci válogatott versei, Móra, Bp., 1965, 7182.
Giosuè Carducci, Giuseppe Garibaldi = Giosue Carducci válogatott versei, Európa, Bp., 1961, 13. [Móra, Bp., 1965, 19.]
Giosuè Carducci, Havazás = Carducci válogatott versei, Móra, Bp., 1965, 110.
Giosuè Carducci, Himnusz a Sátánhoz = 88 híres vers a világirodalomból, Móra, Bp., 1994, 318325.
Giosuè Carducci, Himnusz a Sátánhoz = Prométheusz tüze – Költők a bálványok és az istenek ellen, Bp., Móra Ferenc Könyvkiadó, 1961, 162170. [Móra, Bp., 1965, 2837.]
Giosuè Carducci, Idill a Maremmán = Carducci válogatott versei, Móra, Bp., 1965, 6163.
Giosuè Carducci, Legnanói ének = Carducci válogatott versei, Móra, Bp., 1965, 121126.
Giosuè Carducci, Májusi dal = Carducci válogatott versei, Móra, Bp., 1965, 130131.
Giosuè Carducci, Márciusi ének = Carducci válogatott versei, Móra, Bp., 1965, 107108.
Giosuè Carducci, Nyári álom = Giosue Carducci válogatott versei, Európa, Bp., 1961, 8182. [Móra, Bp., 1965, 131132.]
Giosuè Carducci, Őszi köszöntés = Carducci válogatott versei, Móra, Bp., 1965, 129130.
Giosuè Carducci, Ősz reggel az állomáson = Carducci válogatott versei, Móra, Bp., 1965, 101104.
Giosuè Carducci, Panteizmus = Carducci válogatott versei, Móra, Bp., 1965, 140.
Giosuè Carducci, Primo vere = Carducci válogatott versei, Móra, Bp., 1965, 104105.
Giosuè Carducci, Reggel az Alpokban = Carducci válogatott versei, Móra, Bp., 1965, 5556.
Giosuè Carducci, Régi sirató = Carducci válogatott versei, Móra, Bp., 1965, 59.
Giosuè Carducci, Romantikus ősz = Giosue Carducci válogatott versei, Európa, Bp., 1961, 56. [Móra, Bp., 1965, 58.]
Giosuè Carducci, Síró sirályok közt = Giosue Carducci válogatott versei, Európa, Bp., 1961, 11. [Móra, Bp., 1965, 1718.]
Giosuè Carducci, Szent Márton napja = Áldott a nap II. Olasz költők antológiája, Dacia Könyvkiadó, Kolozsvár-Napoca, 1985, 53. [Móra, Bp., 1965, 60.]
Giosuè Carducci, Szerelem itt az úr = Carducci válogatott versei, Móra, Bp., 1965, 141.
Giosuè Carducci, Vere novo = Carducci válogatott versei, Móra, Bp., 1965, 105.
Giosuè Carducci, Vergilius = Carducci válogatott versei, Móra, Bp., 1965, 51.
Oscar Castro, A hajnal leánya = Hová mégy a nyárban? Modern chilei költők, Európa, Bp., 1980, 135136.
Oscar Castro, Valószerűtlen gyász = Hová mégy a nyárban? Modern chilei költők, Európa, Bp., 1980, 133134.
Bartolo Cattafi, A viking hajókon, Nagyvilág, 1988/10, 1466.
Bartolo Cattafi, Szellemalak, Nagyvilág, 1988/10, 1466.
Filippo Cattaneo, Északi kutyafajták, szánhúzó kutyák, Marfa-Mediterrán Kiadó, Bp., 1999.
Joseph Chelhod, Jemen néprajza = Arabok. Irodalmi és politikai antológia, Kozmosz, Bp., 1976, 198222.

R. Celletti – G. Confalonieri – A. Mandelli – S. Martinotti – E. Rescigno, Az olasz opera Cherubinitól Rossiniig, Zeneműkiadó, Bp., 1993. [Kéziratban.]
Vu Ngan Chi, Quang Tri éjszakája = Időmadár – Dél-vietnámi költők, Európa, Bp., 1972, 7881.
James Fenimore Cooper, Az utolsó mohikán, Bp., Pesti Szalon Könyvkiadó, 1993.
James Fenimore Cooper, Az utolsó mohikán, Szeged, Jonatán Könyvmolyképző, 2008.
Arturo Corcuera, A társasági fellépés legendája = Szobor a tengeren – Mai perui költők, Európa, Bp., 1975, 121122.
Arturo Corcuera, De szívesen kitépném a könyvekből = Szobor a tengeren – Mai perui költők, Európa, Bp., 1975, 122.
Arturo Corcuera, Kisplasztika Oscar Corcueráról = Szobor a tengeren – Mai perui költők, Európa, Bp., 1975, 120121.
Arturo Corcuera, Mese a bősz ordasról = Szobor a tengeren – Mai perui költők, Európa, Bp., 1975, 123124.
Arturo Corcuera, Mese a szuper mikiegérről, a CIA sötét ügynökéről = Szobor a tengeren – Mai perui költők, Európa, Bp., 1975, 123.
Arturo Corcuera, Rózsa = Szobor a tengeren – Mai perui költők, Európa, Bp., 1975, 120.
António Cândido Gonçalves Crespo, Falun = Járom és csillag – Latin-amerikai költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1984, 96.
António Cândido Gonçalves Crespo, Mater dolorosa = Járom és csillag – Latin-amerikai költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1984, 97.
Csernus Tibor, Helikon, Bp., 2000.
Joseph Csinger, Karóra-lap körül = Utak a Föld körül, Kozmosz, Bp., 1966, 70.

~ D ~
Jacopo di Dante, A Tudás könyve (részlet) = Udvariatlan szerelem – A középkori obszcén költészet antológiája, prae.hu, Bp., 2006, 135138.
Luís Delfino, A Hit Angyala = Járom és csillag – Latin-amerikai költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1984, 85.
Luís Delfino, Szomorú asszony = Járom és csillag – Latin-amerikai költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1984, 84.
Washington Delgado, A nép hőse = Szobor a tengeren – Mai perui költők, Európa, Bp., 1975, 80.
Washington Delgado, Az emberi sors = Szobor a tengeren – Mai perui költők, Európa, Bp., 1975, 81.
Washington Delgado, Az idegen = Járom és csillag – Latin-amerikai költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1984, 573574.
Washington Delgado, Az idegen = Szobor a tengeren – Mai perui költők, Európa, Bp., 1975, 7980.
Washington Delgado, Az útvesztőkben = Szobor a tengeren – Mai perui költők, Európa, Bp., 1975, 8384.
Washington Delgado, Ének a száműzetésből = Járom és csillag – Latin-amerikai költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1984, 574575.
Washington Delgado, Ének a száműzetésből = Szobor a tengeren – Mai perui költők, Európa, Bp., 1975, 8182.
Washington Delgado, Globetrotter, Nagyvilág, 1975/9, 13031305.
Washington Delgado, Globetrotter = Szobor a tengeren – Mai perui költők, Európa, Bp., 1975, 8688.
Washington Delgado, Jó modor = Szobor a tengeren – Mai perui költők, Európa, Bp., 1975, 8283.
Washington Delgado, Pillanat = Szobor a tengeren – Mai perui költők, Európa, Bp., 1975, 8485.
Washington Delgado, Poéták = Járom és csillag – Latin-amerikai költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1984, 575576.
Washington Delgado, Poéták = Szobor a tengeren – Mai perui költők, Európa, Bp., 1975, 85.
Blaga Dimitrova, Egyetlen férfi sem lehet = Margarétás záporok – Mai bolgár költők, Európa, Bp., 1973, 15.
Blaga Dimitrova, Szeretetre ítélve = Margarétás záporok – Mai bolgár költők, Európa, Bp., 1973, 16.
Janko Dimov, A költő halála = Fénykerék – Fiatal bolgár költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1977, 5152.
Janko Dimov, Egyszerű örömök = Fénykerék – Fiatal bolgár költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1977, 5657.
Janko Dimov, Ellenpont = Fénykerék – Fiatal bolgár költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1977, 5960.
Janko Dimov, Hippik = Fénykerék – Fiatal bolgár költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1977, 5859.
Janko Dimov, Hőstett = Fénykerék – Fiatal bolgár költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1977, 5354.
Janko Dimov, Nyár = Fénykerék – Fiatal bolgár költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1977, 5455.
Janko Dimov, Régi költők = Fénykerék – Fiatal bolgár költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1977, 6061.
Janko Dimov, Szozopol = Fénykerék – Fiatal bolgár költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1977, 5556.
Janko Dimov, Tisztelgés a Harkány melletti bolgár temetőben = Fénykerék – Fiatal bolgár költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1977, 5253.
Janko Dimov, Vidéki ősz = Fénykerék – Fiatal bolgár költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1977, 5758.
Nicholas Dobo, Hai el malik! = Arabok. Irodalmi és politikai antológia, Kozmosz, Bp., 1976, 404411.
Nicolas Dobo, Orvos a fegyverek között, Kozmosz, Bp., 1975.
Nicolas Dobo, Százezer berber orvosa voltam, Kozmosz, Bp., 1968.
Alexandre Dumas, A három testőr, Szeged, Jonatán Könyvmolyképző, 2005. [Csatlós Jánossal.]

~ E ~
Efrem, Könyörgés a Szeplőtlen Szűzanyához = „Fehér szél támad” – Bolgár költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1983, 109111.
Albert Ehrenstein, A bécsi Freyung = Verses világjárás, Kozmosz, Bp., 1971, 586587.
Joseph von Eichendorff, Ünnepvárás, Vasárnap (Az Új szó c. napilap melléklete), 2005. dec. 16. (51. sz.), 43.
Rudolf Eifler, Az auschwitzi szerelmesek (Levél) = Szerelmesek – Elbeszélések, Kozmosz, Bp., 1975, 1824.
Günter Eich, A setubali hullámtörés (Versbetétek fordítása.) = Gábor Viktor (szerk.), A sötét torony. 25 hangjáték, Európa, Budapest, 1969, 587–620. – Rendező: dr. Cserés Miklós. Szereposztás: Catarina de Atajde – Sulyok Mária; Rosita, a komornája – Pap Éva; Pedro, a szolgája – Mécs Károly; Felipe, fogadós – Pécsi Sándor; A fogadós felesége – Ladomerszky Margit; Camoes anyja – Makay Margit, Ojao; Camoes szolgája – Basilides Zoltán; Udvarmester – Kaló Flórián. Bemutató: 1968. júl. 15 [1968. ápr. 26.?], 21:05, Petőfi. (80 perc)
Ralph Waldo Emerson, Concord város himnusza = Amerikai költők antológiája, Európa, Bp., 1990, 48.

Heinz Entner, Pillantás az NDK sci-fi irodalmára, Galaktika 21 – Tudományos-fantasztikus antológia, Kozmosz, Bp., 1976, 3335.
Erdei állatok, Bp., Pesti Szalon Könyvkiadó, 1994.
Thorsteinn Erlingsson, Föltételek = Skandináv költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1967, 106107.

~ F ~
Giuseppe Fava, Szicíliai maffia, Bp., Kossuth, 1985.
Curzia Ferrari, „Csönd Istene, tárd ki a magányt”: Salvatore Quasimodo megszenvedett hite, Bp., Hungarovox, 2010. [A könyv és a Quasimodo-versek fordítása.]
Rustico di Filippo, Ha látja Pepo úr, hogy jő macája = Udvariatlan szerelem – A középkori obszcén költészet antológiája, prae.hu, Bp., 2006, 117118.
Rustico di Filippo, Most nagy újságot mondok, Chierma, szentem = Udvariatlan szerelem – A középkori obszcén költészet antológiája, prae.hu, Bp., 2006, 119.
Ser Giovanni Fiorentino, A furfangos Ricciardo = A rettentő Kukkubeusok 1. Régi olasz elbeszélők, Európa, Bp., 1983, 229239.
Ser Giovanni Fiorentino, A hűség jutalma = A rettentő Kukkubeusok 1. Régi olasz elbeszélők, Európa, Bp., 1983, 213220.
Ser Giovanni Fiorentino, A szerencsétlen szeretők = A rettentő Kukkubeusok 1. Régi olasz elbeszélők, Európa, Bp., 1983, 221228.
Ser Giovanni Fiorentino, A velencei kalmár = A rettentő Kukkubeusok 1. Régi olasz elbeszélők, Európa, Bp., 1983, 190212.
Ser Giovanni Fiorentino, Elöljáró beszéd a Birkaeszűhöz = A rettentő Kukkubeusok 1. Régi olasz elbeszélők, Európa, Bp., 1983, 188189.
Agnolo Firenzuola, A barátság hatalma = A rettentő Kukkubeusok 2. Régi olasz elbeszélők, Európa, Bp., 1983, 139150.
Agnolo Firenzuola, A berbeföldi asszony = A rettentő Kukkubeusok 2. Régi olasz elbeszélők, Európa, Bp., 1983, 7084.
Agnolo Firenzuola, A gerjedelmek orvoslása = A rettentő Kukkubeusok 2. Régi olasz elbeszélők, Európa, Bp., 1983, 134138.
Agnolo Firenzuola, A huncut testamentum = A rettentő Kukkubeusok 2. Régi olasz elbeszélők, Európa, Bp., 1983, 116133.
Agnolo Firenzuola, A leány, akinek férfiúsága nőtt = A rettentő Kukkubeusok 2. Régi olasz elbeszélők, Európa, Bp., 1983, 8594.
Agnolo Firenzuola, Bevezető a Beszélgetésekhez = A rettentő Kukkubeusok 2. Régi olasz elbeszélők, Európa, Bp., 1983, 2469.
Agnolo Firenzuola, Ki-ki a párjával = A rettentő Kukkubeusok 2. Régi olasz elbeszélők, Európa, Bp., 1983, 111115.
Agnolo Firenzuola, Ki kivel hál? = A rettentő Kukkubeusok 2. Régi olasz elbeszélők, Európa, Bp., 1983, 95101.
Agnolo Firenzuola, Hová lett don Giovanni férfiúsága? = A rettentő Kukkubeusok 2. Régi olasz elbeszélők, Európa, Bp., 1983, 102110.
Hriszto Fotev, Mellszobrok = Bolgár költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1966, 307.
Hriszto Fotev, Mellszobrok = Verses világjárás, Kozmosz, Bp., 1971, 566567.
Ivan Franko, Babilon vizénél, komor csüggedésben = I. F., Királysas –Válogatott művek, szerk. Karig Sára, Bp. – Uzsgorod, Európa – Kárpáti, 1970, 9798.
Ivan Franko, Értsd meg, költő, nem lelsz az életúton = I. F., Királysas –Válogatott művek, szerk. Karig Sára, Bp. – Uzsgorod, Európa – Kárpáti, 1970, 102103.
Ivan Franko, Hogy fáj a fejem = I. F., Királysas –Válogatott művek, szerk. Karig Sára, Bp. – Uzsgorod, Európa – Kárpáti, 1970, 106107.
Ivan Franko, Miért csak álmaim = I. F., Királysas –Válogatott művek, szerk. Karig Sára, Bp. – Uzsgorod, Európa – Kárpáti, 1970, 7172.
Ivan Franko, Példázat az életről = I. F., Királysas –Válogatott művek, szerk. Karig Sára, Bp. – Uzsgorod, Európa – Kárpáti, 1970, 7881.
Ivan Franko, Szól a balga az ő szívében = I. F., Királysas –Válogatott művek, szerk. Karig Sára, Bp. – Uzsgorod, Európa – Kárpáti, 1970, 99101.
Ivan Franko, Volnék csak varázsló = I. F., Királysas –Válogatott művek, szerk. Karig Sára, Bp. – Uzsgorod, Európa – Kárpáti, 1970, 73.
Antonia Fraser, Mária, a skótok királynője, Európa, Bp., 1979. [1997.] [Versbetétek.]
Melo Freni, A számvetés, Nagyvilág, 1988/10, 1468.
Melo Freni, Gondolat, Nagyvilág, 1988/10, 1468.
Nikola Furnadzsiev, Eső = Bolgár költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1966, 200201.

~ G ~
Erik Gustaf Geijer, A szabadparaszt = Skandináv költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1967, 451453.
Marko Gancsev, Kivégzés = „Fehér szél támad” – Bolgár költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1983, 353354.
Marko Gancsev, Kivégzés = Margarétás záporok – Mai bolgár költők, Európa, Bp., 1973, 9192.
Carlo Gatti, Verdi, Bp., Gondolat, 1967.
Alfonso Gatto, Bozótok csupa rügyben = Négy évszak – Versek az örök természetről, Európa, Bp., 1968, 7879.
Boriszlav Gerontiev, Dal a jó emberről = „Fehér szél támad” – Bolgár költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1983, 479.
Boriszlav Gerontiev, Sejtelem = „Fehér szél támad” – Bolgár költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1983, 480.
José Gorostiza, Tengerpart szegélye = Járom és csillag – Latin-amerikai költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1984, 413414.
Francesco Guerrazzi, Firenze ostroma, ?, ?, 1955.
Nicolás Guillén, Enyém = Utak a Föld körül, Kozmosz, Bp., 1966, 223.

~ H ~
Nam Ha, Hanoiért = Időmadár – Dél-vietnámi költők, Európa, Bp., 1972, 9093.
Hong Chinh Hien, Fehér kövek = Időmadár – Dél-vietnámi költők, Európa, Bp., 1972, 5455.
Tadeusz Holuj, Ilyen dal = Aurora – Nemzetközi lírai antológia a nagy októberi szocialista forradalom ötvenedik évfordulójára, Magvető, Bp., 1967, 277278.

~ I ~
[Ismeretlen szerző], A Gúnár balladája = Udvariatlan szerelem – A középkori obszcén költészet antológiája, prae.hu, Bp., 2006, 140141.
[Ismeretlen szerző], A Kagyló balladája = Udvariatlan szerelem – A középkori obszcén költészet antológiája, prae.hu, Bp., 2006, 138139.
[Ismeretlen szerző], A tirnovói kőoszlop felirata = Bolgár költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1966, 58.
[Ismeretlen szerző], A tirnovói kőoszlop felirata = „Fehér szél támad” – Bolgár költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1983, 91.
Kazimiera Iłłakowiczówna, Nagyon egyszerű ének, Polisz, 2011/135, 3839.
Mladen Iszajev, Kommunisták = Aurora – Nemzetközi lírai antológia a nagy októberi szocialista forradalom ötvenedik évfordulójára, Magvető, Bp., 1967, 152154.
Mihail Iszakovszkij, Hazát fölperzselték = A gránát szíve – Antifasiszta lírai antológia, Európa Könyvkiadó, Bp., 1982, 309310.

~ J ~
Nedjalko Jordanov, Álom = Margarétás záporok – Mai bolgár költők, Európa, Bp., 1973, 184.
(Francisco Antônio de) Carvalho Júnior, Hitvallás = Utak a Föld körül, Kozmosz, Bp., 1966, 13.

~ K ~
Hans Vilhelm Kaalund, Egy napsütött sarokban = Skandináv költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1967, 351352.
Szlav Karaszlavov, Tavaszi kakukkszó = „Fehér szél támad” – Bolgár költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1983, 363364.
Peter Kemp, A Strauss család, Hunga-Print Nyomda és Kiadó, Bp., 1994.
Eduard Klein, A halottak útja, Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 1977.
Mile Klopčič, A tehén (házi feladat) = A szlovén irodalom kistükre, Európa, Bp., 1973, 394395.
Karl Krolow, A falak mitológiája = Verses világjárás, Kozmosz, Bp., 1971, 456457.
Günther Krupkat, Látogató az Antibolygóról, Galaktika 21 – Tudományos-fantasztikus antológia, Kozmosz, Bp., 1976, 312.
Vojtech Kubista, Tessék, tessék besétálni, Móra, Bp., 1972.

~ L ~
Gatien Lapointe, A kanadai hólovag = Verses világjárás, Kozmosz, Bp., 1971, 256257.
Michèle Lalonde, Azonosítás (részletek) = Óda a Szent Lőrinc-folyóhoz – Québec mai francia költészet, Európa, Bp., 1978, 219222.
Michèle Lalonde, Emberiesedés (részletek) = Óda a Szent Lőrinc-folyóhoz – Québec mai francia költészet, Európa, Bp., 1978, 223225.
Thøger Larsen, A pipához = Skandináv költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1967, 366367.
Giacomo Lauri-Volpi, Párhuzamos hangok, Zeneműkiadó, Bp., 1992. [Kéziratban.]
Legszebb karácsonyi könyvem – Mesék, énekek, népszokások, barkács- és ajándékötletek, Bp., Unikornis, 1994.
Alfred Leman – Hans Taubert, Potyautas, Galaktika 21 – Tudományos-fantasztikus antológia, Kozmosz, Bp., 1976, 2432.
Ljubomir Levcsev, Anyám az égben = Bolgár költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1966, 312314.
Ljubomir Levcsev, Anyám az égben = Margarétás záporok – Mai bolgár költők, Európa, Bp., 1973, 146148.
Ljubomir Levcsev, Feloldás = Margarétás záporok – Mai bolgár költők, Európa, Bp., 1973, 145146.
Ljubomir Levcsev, Én és az álmaid = Margarétás záporok – Mai bolgár költők, Európa, Bp., 1973, 149150.
Ljubomir Levcsev, Séta = Margarétás záporok – Mai bolgár költők, Európa, Bp., 1973, 143144.
Ljubomir Levcsev, Szeszfőzde = Bolgár költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1966, 314317.
Oscar Levertin, Ködország = Skandináv költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1967, 477479.
Csojdzsildzsavin Lhamszüren, Anya = Aurora – Nemzetközi lírai antológia a nagy októberi szocialista forradalom ötvenedik évfordulójára, Magvető, Bp., 1967, 397403.
Eric Linklater, Szél fúj a Holdon, Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Bp., 1975. [Bozóky Máriával közösen.]
Luigi Longo, A diákmozgalom a kapitalizmus elleni harcban = Köpeczi Béla, Reform vagy forradalom? Diákság, egyetem, társadalom Nyugat-Európában, Kozmosz, Bp., 1970, 187199.
Feredico García Lorca, A csöndek = 12 spanyol és latin-amerikai költő – 12 poetas espanoles y latino-americanos, Bp., Eötvös József Könyvkiadó, 1995, 37.
Feredico García Lorca, A csöndek = Federico García Lorca válogatott művei, Európa, Bp., 1963, 60.
Feredico García Lorca, Azután = Federico García Lorca válogatott művei, Európa, Bp., 1963, 62.
Feredico García Lorca, (Érzem) = Federico García Lorca válogatott művei, Európa, Bp., 1963, 282.
Feredico García Lorca, Föld és hold = Federico García Lorca válogatott művei, Európa, Bp., 1963, 280281.
Feredico García Lorca, Hasztalan ének = Federico García Lorca válogatott művei, Európa, Bp., 1963, 135.
Feredico García Lorca, (Homlokom földre bágyadt) = Federico García Lorca válogatott művei, Európa, Bp., 1963, 282.
Feredico García Lorca, Lennék szobor = Federico García Lorca válogatott művei, Európa, Bp., 1963, 136.
Feredico García Lorca, Nárcisz = Federico García Lorca válogatott művei, Európa, Bp., 1963, 132133.
Feredico García Lorca, Óda a legfölségesebb oltáriszentséghez = Federico García Lorca válogatott művei, Európa, Bp., 1963, 277280.
Feredico García Lorca, Tájkép = Federico García Lorca válogatott művei, Európa, Bp., 1963, 5859.
Luciano Luisi, Kitárul sóhajodra = Szerelmes ezüst kalendárium, Kozmosz, Bp., 1967, 131135.

~ M ~
Niccolò Machiavelli, A háború művészete, Európa, Bp., 1972. [Szukits, Szeged, 2001.]
Antonio Manetti, Puffancs, az asztalos = A rettentő Kukkubeusok 1. Régi olasz elbeszélők, Európa, Bp., 1983, 459499.
Thomas Mann, Egy apolitikus ember elmélkedései, Helikon, Bp., 2000. [Versbetétek a következő oldalakról: 16; 47; 61; 90; 103; 148; 170; 193194; 198; 282; 326; 335; 337; 355; 372-375; 391; 416; 451; 465; 473; 525.]
Biagia Marniti, Bölcs Antigoné, Magyar Napló, 1998/11, 32.
Biagia Marniti, Input, Magyar Napló, 1998/11, 32.
Biagia Marniti, Síró Niobé, Magyar Napló, 1998/11, 32.
José Martí, Aranykor, Bp., Eötvös József Könyvkiadó, 2008.
José Martí, A két herceg = J. M., A néger baba, Bp., Móra Könyvkiadó, 1979, 2829.

Christian Matras, A boldogság = Skandináv költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1967, 172.
Christian Matras, A szív hazahúz = Skandináv költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1967, 171.
P. Romuald Marušič, A halál monológja = A szlovén irodalom kistükre, Európa, Bp., 1973, 97.
Karl May, A sivatag haramiája, Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Bp., 1989.
Karl May, A szerencsét hozó almásderes = K. M., A szerencsét hozó almásderes, Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Bp., 1988, 570.
Karl May, Bagdadtól Sztambulig, Unikornis, Bp., 1999. (Dr. Szabó Károllyal.)

Karl May, Pankraz, a házasságszerző = K. M., Vitzliputzli professzor, Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Bp., 1987, 167203.
Karl May, Vitzliputzli professzor = K. M., Vitzliputzli professzor, Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Bp., 1987, 557.
Vezio Meleagri, 366… sőt több állatmese, Móra, Bp., 1994.
Ivan Minatti, Magunk vagyunk, jegenyém = A szlovén irodalom kistükre, Európa, Bp., 1973, 627628.
Cecília Meireles, Esti dal a mezőn = Járom és csillag – Latin-amerikai költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1984, 419420.
Dimitar Metodiev, Majd úgy halok meg = Bolgár költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1966, 264.
Dimitar Metodiev, Majd úgy halok meg = „Fehér szél támad” – Bolgár költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1983, 285.
Michelangelo Buonarotti, Levél II. Gyula pápa Rómájához = Prométheusz tüze – Költők a bálványok és az istenek ellen, Bp., Móra Ferenc Könyvkiadó, 1961, 61.
Adam Mickiewicz, Gurowski és Pulawski civódására = Prométheusz tüze – Költők a bálványok és az istenek ellen, Bp., Móra Ferenc Könyvkiadó, 1961, 115.
Gabriela Mistral, Királynők leszünk mind a négyen = Hová mégy a nyárban? Modern chilei költők, Európa, Bp., 1980, 911.
Mario Del Monaco, Életem és sikereim, Zeneműkiadó, Bp., 1984.
Eugenio Montale, Az angolna = 88 híres vers a világirodalomból, Móra, Bp., 1994, 483.
Elsa Morante, A szemüveges férfi = A bomba – La bomba / Huszadik századi novellák olaszul és magyarul, Ponte Alapítvány, Bp., 1992, 87101.
Carlo Munari, Milyen volt az az istenhozzád = Szerelmes ezüst kalendárium, Kozmosz, Bp., 1967, 375.

~ N ~
Manuel Gutiérrez Nájera, Siralmaim = Járom és csillag – Latin-amerikai költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1984, 139141.
Georg Stiernhielm, Az igazi nemesség = Skandináv költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1967, 426427.

~ O ~
Alberto de Oliveira, A fák hangja = Járom és csillag – Latin-amerikai költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1984, 131.
Alberto de Oliveira, Az álom csak álom = Járom és csillag – Latin-amerikai költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1984, 131132.
Alberto de Oliveira, Az éjben = Járom és csillag – Latin-amerikai költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1984, 132133.
José Joaquín de Olmedo, A juníni győzelem. Ének Bolívarhoz (részlet) = Járom és csillag – Latin-amerikai költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1984, 4850.
Dieter Ott, Az ördöngös Caprioli, Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Bp., 1970; 1987; 2002.
Dieter Ott, Caprioli újabb kalandjai, Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Bp., 1971.

~ P ~
Aldo Palazzeschi, A bomba = A bomba – La bomba / Huszadik századi novellák olaszul és magyarul, Ponte Alapítvány, Bp., 1992, 105113.
Nicanor Parra, A modern világ bajai = Modern chilei költők – Hová mégy a nyárban?, Európa, Bp., 1980, 152156.
Nicanor Parra, Boldog nap = Modern chilei költők – Hová mégy a nyárban?, Európa, Bp., 1980, 147149.
Nicanor Parra, Catalina Parra = Modern chilei költők – Hová mégy a nyárban?, Európa, Bp., 1980, 145146.
Nicanor Parra, Ének a tengerről = Járom és csillag – Latin-amerikai költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1984, 516518.
Nicanor Parra, Mi Atyánk = Járom és csillag – Latin-amerikai költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1984, 519520.
Nicanor Parra, Önarckép = Járom és csillag – Latin-amerikai költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1984, 518519.
Nicanor Parra, Önarckép = Modern chilei költők – Hová mégy a nyárban?, Európa, Bp., 1980, 150151.
Nicanor Parra, Teszt = Járom és csillag – Latin-amerikai költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1984, 520521.
Sztanka Pencseva, Az ujjaim hegyével = Bolgár költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1966, 287288.
Sztanka Pencseva, Az ujjaim hegyével = „Fehér szél támad” – Bolgár költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1983, 330331.
Vanja Petkova, Erdőben = Bolgár költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1966, 321.
Francesco Petrarca, A kedves, édes, jó szem tiszta fénye = Francesco Petrarca daloskönyve, Európa, Bp., 1967, 415.
   [Európa, Bp., 1974, 342343; Kriterion, Bukarest, 1988, 282.]

Francesco Petrarca, A súlyos lég és a fojtogató köd = Francesco Petrarca daloskönyve, Európa, Bp., 1967, 92-93.
   [Európa, Bp., 1974, 7778; Kriterion, Bukarest, 1988, 6465.]

Francesco Petrarca, A tirrén tenger bal partján eveztem = Francesco Petrarca daloskönyve, Európa, Bp., 1967, 94.
   [Európa, Bp., 1974, 79; Kriterion, Bukarest, 1988, 65.]

Francesco Petrarca, Ámor, ki gondolatainkba láthatsz = Francesco Petrarca daloskönyve, Európa, Bp., 1967, 225.
   [Európa, Bp., 1974, 189; Kriterion, Bukarest, 1988, 153154.]

Francesco Petrarca, Ámor sarkantyúz s fékez ugyanakkor = Francesco Petrarca daloskönyve, Európa, Bp., 1967, 240.
   [Európa, Bp., 1974, 200201; Kriterion, Bukarest, 1988, 163164.]

Francesco Petrarca, Bár sikerülne oly jól versbe szednem = Francesco Petrarca daloskönyve, Európa, Bp., 1967, 133.
   [Európa, Bp., 1974, 111112; Kriterion, Bukarest, 1988, 9192.]

Francesco Petrarca, Boldog lélek, édesem rámvetetted = Francesco Petrarca daloskönyve, Európa, Bp., 1967, 441.
   [Európa, Bp., 1974, 363364; Kriterion, Bukarest, 1988, 299-300.]

Francesco Petrarca, Édes arcán a Halál sem csúfíthat = Francesco Petrarca daloskönyve, Európa, Bp., 1967, 447.
   [Európa, Bp., 1974, 368369; Kriterion, Bukarest, 1988, 303304.]

Francesco Petrarca, Egy Asszony, sokkal szebb, mint tűz a napban = Francesco Petrarca daloskönyve, Európa, Bp., 1967, 160163.
   [Európa, Bp., 1974, 133137; Kriterion, Bukarest, 1988, 109111.]

Francesco Petrarca, Fején ős-diadém, harc-lázra gyúlva = Francesco Petrarca daloskönyve, Európa, Bp., 1967, 37.
   [Európa, Bp., 1974, 3233; Kriterion, Bukarest, 1988, 27.]

Francesco Petrarca, Futván a börtönt, hol Ámor a rabság = Francesco Petrarca daloskönyve, Európa, Bp., 1967, 127.
   [Európa, Bp., 1974, 107; Kriterion, Bukarest, 1988, 8788.]

Francesco Petrarca, Győzött Hannibál, ámde győzelmét = Francesco Petrarca daloskönyve, Európa, Bp., 1967, 141.
   [Európa, Bp., 1974, 118; Kriterion, Bukarest, 1988, 97.]

Francesco Petrarca, Ha hihetem azt, hogy megment halálom = Francesco Petrarca daloskönyve, Európa, Bp., 1967, 53.
   [Európa, Bp., 1974, 4546; Kriterion, Bukarest, 1988, 37-38.]

Francesco Petrarca, Ha Laurusom, mely Jupiter dühének = Francesco Petrarca daloskönyve, Európa, Bp., 1967, 34.
   [Európa, Bp., 1974, 3031; Kriterion, Bukarest, 1988, 25.]

Francesco Petrarca, Ha vak vágyammal, mely elpusztít engem = Francesco Petrarca daloskönyve, Európa, Bp., 1967, 82.
   [Európa, Bp., 1974, 6970; Kriterion, Bukarest, 1988, 57.]

Francesco Petrarca, Híres Ardennen átsuhanva gyorsan = Francesco Petrarca daloskönyve, Európa, Bp., 1967, 239.
   [Európa, Bp., 1974, 200; Kriterion, Bukarest, 1988, 163.]

Francesco Petrarca, Hogy őt, ki korunk földre szállt csodája = Francesco Petrarca daloskönyve, Európa, Bp., 1967, 389.
   [Európa, Bp., 1974, 321; Kriterion, Bukarest, 1988, 263264.]

Francesco Petrarca, Irígység, ellensége az erénynek = Francesco Petrarca daloskönyve, Európa, Bp., 1967, 234.
   [Európa, Bp., 1974, 196; Kriterion, Bukarest, 1988, 159.]

Francesco Petrarca, Jól tudtam én, hogy józan ész tanácsa = Francesco Petrarca daloskönyve, Európa, Bp., 1967, 96.
   [Európa, Bp., 1974, 81; Kriterion, Bukarest, 1988, 6667.]

Francesco Petrarca, Ki forró vágyra gyújtja szívem üszkét = Francesco Petrarca daloskönyve, Európa, Bp., 1967, 244.
   [Európa, Bp., 1974, 203204; Kriterion, Bukarest, 1988, 166.]

Francesco Petrarca, Ki kegyetlen Uram régtől, a drága = Francesco Petrarca daloskönyve, Európa, Bp., 1967, 451456.
   [Európa, Bp., 1974, 372377; Kriterion, Bukarest, 1988, 306309.]

Francesco Petrarca, Kiért az Arnótól a Sorga mellé = Francesco Petrarca daloskönyve, Európa, Bp., 1967, 388.
   [Európa, Bp., 1974, 320; Kriterion, Bukarest, 1988, 263.]

Francesco Petrarca, Kora prédája lehetünk mi, s fájók = Francesco Petrarca daloskönyve, Európa, Bp., 1967, 139.
   [Európa, Bp., 1974, 116117; Kriterion, Bukarest, 1988, 9596.]

Francesco Petrarca, Legyőzi győztes Nagy Sándort haragja = Francesco Petrarca daloskönyve, Európa, Bp., 1967, 300.
   [Európa, Bp., 1974, 249250; Kriterion, Bukarest, 1988, 203.]

Francesco Petrarca, LXXVIII. szonet [Midőn a magasztos eszmét foganta] = Sík Csaba, Mindenkori mesterek, Magvető, Bp., 1977, 494498.]
Francesco Petrarca, Midőn a magasztos eszmét foganta = Francesco Petrarca daloskönyve, Európa, Bp., 1967, 115.
   [Európa, Bp., 1974, 9798; Kriterion, Bukarest, 1988, 7980.]

Francesco Petrarca, Minden lépésnél hátra-hátranézek = Francesco Petrarca daloskönyve, Európa, Bp., 1967, 19.
   [Európa, Bp., 1974, 1718; Kriterion, Bukarest, 1988, 14.]

Francesco Petrarca, Mivel rövid az élet = Francesco Petrarca daloskönyve, Európa, Bp., 1967, 100-103.
   [Európa, Bp., 1974, 8487; Kriterion, Bukarest, 1988, 6971.]

Francesco Petrarca, Nem engedted arcodra soha fátylad = Francesco Petrarca daloskönyve, Európa, Bp., 1967, 15.
   [Európa, Bp., 1974, 1415; Kriterion, Bukarest, 1988, 1112.]

Francesco Petrarca, Ó napszak, óra, végső perc s ti, lelkem = Francesco Petrarca daloskönyve, Európa, Bp., 1967, 414.
   [Európa, Bp., 1974, 342; Kriterion, Bukarest, 1988, 281.]

Francesco Petrarca, Ó, száguldó idő, forgás az égen = Francesco Petrarca daloskönyve, Európa, Bp., 1967, 444.
   [Európa, Bp., 1974, 366; Kriterion, Bukarest, 1988, 301302.]

Francesco Petrarca, Szem-nem-látta ifjú angyal az égből = Francesco Petrarca daloskönyve, Európa, Bp., 1967, 147.
   [Európa, Bp., 1974, 122123; Kriterion, Bukarest, 1988, 101.]

Francesco Petrarca, Valahány lény lakója lenn a földnek = Francesco Petrarca daloskönyve, Európa, Bp., 1967, 26-27.
   [Európa, Bp., 1974, 2324; Kriterion, Bukarest, 1988, 1920.]

Valeri Petrov, Iuvenes dum sumus = Bolgár költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1966, 253256.
Valeri Petrov, Iuvenes dum sumus = „Fehér szél támad” – Bolgár költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1983, 268271.
Cao Phuong, Lombzúgás = Időmadár – Dél-vietnámi költők, Európa, Bp., 1972, 7577.
Vien Phuong, Tavasszal egybekelünk = Időmadár – Dél-vietnámi költők, Európa, Bp., 1972, 3738.
Heinz Piontek, Falun = Szerelmesek – Elbeszélések, Kozmosz, Bp., 1975, 241-253.
Luigi Pirandello, Álom – vagy tán mégsem, ? [Bemutató: Játékszín, 1979.]
Giovanni Pirelli, Pietro és Piribolha, Móra, Bp., 1960.
Poesie di Nino Nikolov, Szófia, ?, 1991. [Bolgárról olaszra.]
Emanuil Popdimitrov, Iren = Bronzpillák – Az új bolgár líra 125 éve, Masszi Lap- és Könyvkiadó Kft., Bp., 2002, 9798.
Emanuil Popdimitrov, Iren = „Fehér szél támad” – Bolgár költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1983, 193194.
Emanuil Popdimitrov, Iren, Haemus (Társadalmi és kulturális folyóirat), 2008/2, 36.
Antonia Pozzi, Szépség = Szerelmes ezüst kalendárium, Kozmosz, Bp., 1967, 5859.

~ R ~
Jean Joseph Rabearivelo, A fehér ökör = Utak a Föld körül, Kozmosz, Bp., 1966, 197.
Bogomil Rajnov, Majd könnyű szélként = Bolgár költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1966, 249250.
Vatju Rakovszki, Tücskök dalolnak = Bolgár költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1966, 280.
Radoj Ralin, Epigrammák [Fura jellem; Vigyázatlanság; Döbbenet; Az öntudatos; Újító; Történelmi dialektika; A becsületesen gondolkodó gumibot; Epigrammáim; A találékony; Logika; Jaj, dehogy állatmese!] = „Fehér szél támad” – Bolgár költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1983, 292294.
Radoj Ralin, Epigrammák = Margarétás záporok – Mai bolgár költők, Európa, Bp., 1973, 2931.
Carlos Rasch, A Luna Gor szerelmespárja, Galaktika 21 – Tudományos-fantasztikus antológia, Kozmosz, Bp., 1976, 1723.
Hans Räber, Kutyafajták enciklopédiája I., Pesti Szalon, Bp., 1995. (Baktay Miklóssal.)
Ugo Reale, A fivér, Nagyvilág, 1989/5, 683.
Ugo Reale, A Nap halála, Nagyvilág, 1989/5, 681.
Ugo Reale, A Nap halála, Utunk, 1989/26, 6.
Ugo Reale, A Szentlélek lovagja. Cola di Rienzo élete, Bp., Kossuth, 1987.
Ugo Reale, Az angyalok, Nagyvilág, 1989/5, 680.
Ugo Reale, Babuino, Nagyvilág, 1989/5, 682683.
Ugo Reale, Célnál = Áldott a nap II. Olasz költők antológiája, Dacia Könyvkiadó, Kolozsvár-Napoca, 1985, 231.
Ugo Reale, Egy ember, Magyar napló, 1998/11, 35.
Ugo Reale, Este, baráti körben = Áldott a nap II. Olasz költők antológiája, Dacia Könyvkiadó, Kolozsvár-Napoca, 1985, 226.
Ugo Reale, Finálé = Áldott a nap II. Olasz költők antológiája, Dacia Könyvkiadó, Kolozsvár-Napoca, 1985, 231.
Ugo Reale, Levél egy északi barátomhoz = Áldott a nap II. Olasz költők antológiája, Dacia Könyvkiadó, Kolozsvár-Napoca, 1985, 229?
Ugo Reale, Más értékrend = Áldott a nap II. Olasz költők antológiája, Dacia Könyvkiadó, Kolozsvár-Napoca, 1985, 227.
Ugo Reale, Mídász ’70 = Áldott a nap II. Olasz költők antológiája, Dacia Könyvkiadó, Kolozsvár-Napoca, 1985, 227.
Ugo Reale, Nugae = Áldott a nap II. Olasz költők antológiája, Dacia Könyvkiadó, Kolozsvár-Napoca, 1985, 227.

Ugo Reale, Pigmalion, Nagyvilág, 1989/5, 681.
Ugo Reale, Száműzött, Nagyvilág, 1989/5, 681.
Ugo Reale, Todesangst, Nagyvilág, 1989/683.
Ugo Reale, Ultrafinálé = Áldott a nap II. Olasz költők antológiája, Dacia Könyvkiadó, Kolozsvár-Napoca, 1985, 232.
Efrén Rebolledo, A vérszopó = Járom és csillag – Latin-amerikai költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1984, 246.
Nelo Risi, Anno Domini = Áldott a nap II. Olasz költők antológiája, Dacia Könyvkiadó, Kolozsvár-Napoca, 1985, 223.
Nelo Risi, A költő = Áldott a nap II. Olasz költők antológiája, Dacia Könyvkiadó, Kolozsvár-Napoca, 1985, 222.
Nelo Risi, Homo ludens homo faber, Nagyvilág, 1988/10, 14661467.
Nelo Risi, Hó a szekrényben = Szerelmes ezüst kalendárium, Kozmosz, Bp., 1967, 295296.
Nelo Risi, Ki mozdul kecsesen? = Áldott a nap II. Olasz költők antológiája, Dacia Könyvkiadó, Kolozsvár-Napoca, 1985, 222.
Elvio Romero, Amott = Járom és csillag – Latin-amerikai költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1984, 565.
Elvio Romero, Virrasztás = Járom és csillag – Latin-amerikai költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1984, 566.
Alejandro Romualdo, A csodák külvárosa = Szobor a tengeren – Mai perui költők, Európa, Bp., 1975, 7071.
Alejandro Romualdo, Amerikai testvérek, hallgassatok rám! = Szobor a tengeren – Mai perui költők, Európa, Bp., 1975, 6869.
Alejandro Romualdo, Anyag-Isten = Szobor a tengeren – Mai perui költők, Európa, Bp., 1975, 6567.
Alejandro Romualdo, A rózsa és a fülemile = Szobor a tengeren – Mai perui költők, Európa, Bp., 1975, 7172.
Alejandro Romualdo, Élő betű = Szobor a tengeren – Mai perui költők, Európa, Bp., 1975, 7274.
Alejandro Romualdo, Karének Tupak Amaruhoz, ki maga a szabadság, Nagyvilág, 1975/9, 13011302.
Alejandro Romualdo, Karének Tupak Amaruhoz, ki maga a szabadság = Szobor a tengeren – Mai perui költők, Európa, Bp., 1975, 6768.
Alejandro Romualdo, Más kell = Járom és csillag – Latin-amerikai költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1984, 571572.
Alejandro Romualdo, Más kell = Szobor a tengeren – Mai perui költők, Európa, Bp., 1975, 64.
Juan Gonzalo Rosé, A haza ellenpontja = Szobor a tengeren – Mai perui költők, Európa, Bp., 1975, 100102.
Juan Gonzalo Rosé, Elkobzott levelek = Szobor a tengeren – Mai perui költők, Európa, Bp., 1975, 99100.
Juan Gonzalo Rosé, Kingstoni noktürn = Szobor a tengeren – Mai perui költők, Európa, Bp., 1975, 103104.
Juan Gonzalo Rosé, Szertelen születésnap = Szobor a tengeren – Mai perui költők, Európa, Bp., 1975, 104105.
Viktor Rydberg, Új őrölő-dal = Skandináv költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1967, 467468.

~ S ~
Emilio Salgari, A Fekete Kalóz, Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 1984.
Emilio Salgari, Jolanda, a Fekete Kalóz lánya [Kéziratban.]
Emilio Salgari, Sandokan, a Maláj Tigris, Móra, Bp., 1984.
Umberto Saba, Ulisses [1.] : ó, te, ki oly bús vagy [...], Nagyvilág, 1991/12, 1813.
Umberto Saba, Ulisses [2.] : Ifjúkoromban messze elhajóztam [...], Nagyvilág, 1991/12, 1813.
Walter Scott, Oroszlánszívű Richárd, Pesti Szalon, Bp., 1993.
Gentile Sermini, A Camerino-béli Rubertro = A rettentő Kukkubeusok 1. Régi olasz elbeszélők, Európa, Bp., 1983, 263274.
Gentile Sermini, A firenzei Gioiosa asszony és Smeraldo = A rettentő Kukkubeusok 1. Régi olasz elbeszélők, Európa, Bp., 1983, 312319.
Gentile Sermini, A haspók Meoccio atya = A rettentő Kukkubeusok 1. Régi olasz elbeszélők, Európa, Bp., 1983, 286300.
Gentile Sermini, A Prato-béli Giovanni és Baldina = A rettentő Kukkubeusok 1. Régi olasz elbeszélők, Európa, Bp., 1983, 204246.
Gentile Sermini, A sienai Rosa asszony és Gordesco = A rettentő Kukkubeusok 1. Régi olasz elbeszélők, Európa, Bp., 1983, 301311.
Gentile Sermini, Baccio és Sansonetto = A rettentő Kukkubeusok 1. Régi olasz elbeszélők, Európa, Bp., 1983, 320329.
Gentile Sermini, Gemmina és a sienai Gézengúz = A rettentő Kukkubeusok 1. Régi olasz elbeszélők, Európa, Bp., 1983, 275285.
Gentile Sermini, Giglia asszony és Urbano atya = A rettentő Kukkubeusok 1. Régi olasz elbeszélők, Európa, Bp., 1983, 247262.
Rogelio Sinán, Csodás halászat = Járom és csillag – Latin-amerikai költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1984, 475.
Martial Sinda, Tam-tam, tam-tam-e = Utak a Föld körül, Kozmosz, Bp., 1966, 212213.
Leonardo Sinisgalli, Az esztelen szabadság, Nagyvilág, 1988/10, 1465.
Leonardo Sinisgalli, Hangyák a Parioli-negyedben, Nagyvilág, 1988/10, 1465.
Leonardo Sinisgalli, Húsvéti Friuliban = Négy évszak – Versek az örök természetről, Európa, Bp., 1968, 8485.
Stephan G. Stephanson, Van, ki fáradt cudarul... = Skandináv költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1967, 105.
Robert Lewis Stevenson, A kincses sziget, Pesti Szalon Könyvkiadó, Bp., 1993.
August Strindberg, Holdkór verőfényben = Skandináv költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1967, 472473.

~ Sz ~
Szekfű Gyula, Bethlen Gábor. Történelmi tanulmány, Helikon, Bp., 1983. [Az idegen kifejezések fordítása és magyarázata.]
Nevena Sztefanova, Dehát milyen is = Bolgár költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1966, 266.
Nevena Sztafanova, De hát milyen is = Margarétás záporok – Mai bolgár költők, Európa, Bp., 1973, 3839.
Párvan Sztefanov, Elidegenedés = Bolgár költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1966, 294295.
Párvan Sztefanov, Elidegenedés = Margarétás záporok – Mai bolgár költők, Európa, Bp., 1973, 8283.
Párvan Sztefanov, Hivatás = Bolgár költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1966, 293294.

~ T ~
Antonio Tabucchini, Jelentéktelen, apró félreértések = A bomba – La bomba / Huszadik századi novellák olaszul és magyarul, Ponte Alapítvány, Bp., 1992, 125143.
Hans Taubert – Alfred Leman, Potyautas, Galaktika 21 – Tudományos-fantasztikus antológia, Kozmosz, Bp., 1976, 2432.
Grímur Thomsen, Varázskard = Skandináv költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1967, 9394.
Henry David Thoreau, A nyári eső = Amerikai költők antológiája, Európa, Bp., 1990, 48.
Huong Trieu, Fölkelők éneke = Időmadár – Dél-vietnámi költők, Európa, Bp., 1972, 3942.
Primož Trubar, Allegória = A szlovén irodalom kistükre, Európa, Bp., 1973, 8990.
Hoang Phu Ngoc Tuong, Őserdők öreg ösvényein = Időmadár – Dél-vietnámi költők, Európa, Bp., 1972, 6667.

~ U ~
Giuseppe Ungaretti, A folyók = G. U., Mérték és titok – Válogatott költemények, Kráter Műhely Egyesület, Bp., 1993, 1922.
Giuseppe Ungaretti, Az anya, Nagyvilág, 1988/3, 324.
Giuseppe Ungaretti, Hajótörések öröme, Nagyvilág, 1988/3, 323.
Giuseppe Ungaretti, Lucca = G. U., Mérték és titok – Válogatott költemények, Kráter Műhely Egyesület, Bp., 1993, 3536.
Giuseppe Ungaretti, Lucca, Nagyvilág, 1988/3, 323.
Giuseppe Ungaretti, Nap nap után = G. U., Mérték és titok – Válogatott költemények, Kráter Műhely Egyesület, Bp., 1993, 5761.
Giuseppe Ungaretti, Világcsavargó = G. U., Mérték és titok – Válogatott költemények, Kráter Műhely Egyesület, Bp., 1993, 3233.
Giuseppe Ungaretti, Világcsavargó, Nagyvilág, 1988/3, 322.

~ V ~
Guillermo Valencia, A tevék = Járom és csillag – Latin-amerikai költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1984, 207208.
Guillermo Valencia, Turris Eburnea = Járom és csillag – Latin-amerikai költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1984, 209.
Diego Valeri, Az angyal színeváltozása = Szerelmes ezüst kalendárium, Kozmosz, Bp., 1967, 358.
Giovanni Verga, A díva jutalomjátéka = G. V., Parasztbecsület – Válogatott elbeszélések, Magyar Helikon, Bp., 1964, 391403.
Giovanni Verga, A király = G. V., Parasztbecsület – Válogatott elbeszélések, Magyar Helikon, Bp., 1964, 189196.
Giovanni Verga, A tisztelendő úr = G. V., Parasztbecsület – Válogatott elbeszélések, Magyar Helikon, Bp., 1964, 116125.
Giovanni Verga, A San Giorgio 15. kanárija = G. V., Parasztbecsület – Válogatott elbeszélések, Magyar Helikon, Bp., 1964, 242249.
Giovanni Verga, A Scala téren = G. V., Parasztbecsület – Válogatott elbeszélések, Magyar Helikon, Bp., 1964, 250254.
Giovanni Verga, Az élet színpadán = G. V., Parasztbecsület – Válogatott elbeszélések, Magyar Helikon, Bp., 1964, 457466.
Giovanni Verga, Az utolsó nap = G. V., Parasztbecsület – Válogatott elbeszélések, Magyar Helikon, Bp., 1964, 289295.
Giovanni Verga, Bajtársak = G. V., Parasztbecsület – Válogatott elbeszélések, Magyar Helikon, Bp., 1964, 278288.
Giovanni Verga, Csapszék a „Jó barátok”-hoz = G. V., Parasztbecsület – Válogatott elbeszélések, Magyar Helikon, Bp., 1964, 255265.
Giovanni Verga, Don Gesualdo mester, Európa, Bp., 1957.[Majtényi Árpádként feltüntetve.]
Giovanni Verga, Don Licciu Papa = G. V., Parasztbecsület – Válogatott elbeszélések, Magyar Helikon, Bp., 1964, 197204.
Giovanni Verga, Donna Santa bűne = G. V., Parasztbecsület – Válogatott elbeszélések, Magyar Helikon, Bp., 1964, 434445.
Giovanni Verga, Egyszerű történet = G. V., Parasztbecsület – Válogatott elbeszélések, Magyar Helikon, Bp., 1964, 296303.
Giovanni Verga, Fekete kenyér = G. V., Parasztbecsület – Válogatott elbeszélések, Magyar Helikon, Bp., 1964, 135167.
Giovanni Verga, Fernando apród = G. V., Parasztbecsület – Válogatott elbeszélések, Magyar Helikon, Bp., 1964, 404418.
Giovanni Verga, Féltékenység = G. V., Parasztbecsület – Válogatott elbeszélések, Magyar Helikon, Bp., 1964, 266277.
Giovanni Verga, Mocsárláz = G. V., Parasztbecsület – Válogatott elbeszélések, Magyar Helikon, Bp., 1964, 126134.
Giovanni Verga, Tavasz = G. V., Parasztbecsület – Válogatott elbeszélések, Magyar Helikon, Bp., 1964, 231241.
Giovanni Verga, Túl a tengeren = G. V., Parasztbecsület – Válogatott elbeszélések, Magyar Helikon, Bp., 1964, 1964, 221230.
Giovanni Verga, Sixtus pápa = G. V., Parasztbecsület – Válogatott elbeszélések, Magyar Helikon, Bp., 1964, 419433.
Giovanni Verga, Szabadság = G. V., Parasztbecsület – Válogatott elbeszélések, Magyar Helikon, Bp., 1964, 168175.
Giovanni Verga, Szent József szamarának története = G. V., Parasztbecsület – Válogatott elbeszélések, Magyar Helikon, Bp., 1964, 176188.
Jules Verne, A büszke Orinoco, Unikornis, Bp., 1998.
Jules Verne, A Chancellor, Unikornis, Bp., 2004.
Jules Verne, A különös végrendelet, Unikornis, Bp., 1997.
Jules Verne, A rejtelmes sziget 1-2., Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Bp., 1980.
Jules Verne, A rejtelmes sziget, Regun-Press Kiadó Kft., ?
Jules Verne, Rejtelmes sziget I-II., Unikornis, Bp., 1999.

Jules Verne, A Szahara tengere, Unikornis, Bp., 1997.
Jules Verne, A zöld sugár, Unikornis, Bp., 2001.
Jules Verne, Az acél elefánt I-II., Unikornis, Bp., 2004.
Jules Verne, Chanteleine grófja / Mona Lisa, Unikornis, Bp., 1999.
Jules Verne, Egy pap 1835-ben, Unikornis, Bp., 2002.
Jules Verne, Utazás Angliába és Skóciába..., Bp., Unikornis, 2001.
Jules Verne, Haza, Franciaországba! / Gil Braltar, Unikornis, Bp., 2000.
Rubén Martínez Villena, Jaj, tudjuk, arra nincs mód = Járom és csillag – Latin-amerikai költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1984, 409.
Aasmund Olavsson Vinje, Midőn Olav olvasni tanult = Skandináv költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1967, 214.
Nils Collett Vogt, Tenger = Skandináv költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1967, 226227.

~ W ~
Ursula Werner-Böhnke, Csálé Csöbrös Elemér, Bp., Móra Ferenc Könyvkiadó, 1972.
Christian Winther, Szállj, fürj, szállj... = Skandináv költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1967, 343344.
Benito Wogatzki, A leány ára = Szerelmesek – Elbeszélések, Kozmosz, Bp., 1975, 143168.

~ Z ~
Cesare Zavattini, Bál A…-ban = A bomba – La bomba / Huszadik századi novellák olaszul és magyarul, Ponte Alapítvány, Bp., 1992, 163165.
Cesare Zavattini, Orvosnál = A bomba – La bomba / Huszadik századi novellák olaszul és magyarul, Ponte Alapítvány, Bp., 1992, 167169.
Juan Clemente Zenea, Egy fecskelányhoz = Járom és csillag – Latin-amerikai költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1984, 8182.
Juan Clemente Zenea, Emlékkönyvbe = Járom és csillag – Latin-amerikai költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1984, 8081.
Juan Clemente Zenea, Greenwood (New York temetője) = Járom és csillag – Latin-amerikai költők antológiája, Kozmosz, Bp., 1984, 83.
Max Zimmering, Feleségemhez, szerelmesen = Utak a Föld körül, Kozmosz, Bp., 1966, 21.
Ciril Zlobec, Ajtó = A szlovén irodalom kistükre, Európa, Bp., 1973, 679.